Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

AZ 1918—1919-ES FORRADALMAK KORA

A nagybirtokok a proletárok tulajdonába mennek át ellenszolgáltatás nélkül, és a termelés irányítására saját maguk közül direktóriumot küldnek ki. A Tanácsköztársaság gondoskodik arról is, hogy a földmunkások és ipari proletárok ingyen házhelyhez jussanak. Utána Korda elvtárs járási gazdasági biztos szólalt fel. A Tanácsköztársaság, mondotta, a nagy uradalmakat, melyek fel vannak szerelve modern berendezéssel, gépekkel, meghagyja továbbra is egységes kezelésben. Ha szétnézünk külföldön, azt látjuk, hogy a többi népek rosszabb földjeik dacára nagyobb átlagot hoznak ki a földből. Mi nem tudunk úgy bánni a földdel, mint ők. Nincs rossz föld, csak rossz gazda. Hogy lépést tudjunk velük tartani, a szövetkezeti gazdasághoz kell fordulnunk, ahol több száz földmunkás saját maga választott vezetéssel műveli földjét. Míg ha a nagybirtokot feloszlatnánk, a gép, a jószágtartás és a trágyázás elesne. A termelőszövetkezetek az egész világon ismeretesek. Itt van Makó, ahol a hagyma értékesítéssel senki se törődött és így a kereskedők tömege ékelte magát közbe, és ennek eredménye, hogy Makón kb. 10 millió értékű hagyma hever. A termelőszövetkezetek megakadályozzák, hogy a kereskedők légiója élősködjön, mert a szövetkezetek az értékesítést is elintézik. Azután a kisgazdák nagyobb bizalommal fordultak hozzájuk és kértek felvilágosítást bajaikra és aggályaikra. Válaszaikat tudomásul véve a kisgazdák nyugodtan távoztak. Vörös Hírlap, 1919. április 20. A Csanád megyei gazdasági megbízottak a kisgazdák gyűlésén. TAMÁSI MIHÁLY /. m. 94. 73 A Magyar Tanácsköztársaság földművelésügyi népbiztossága 1919. április elején kinevezte Jócsák Kálmánt Csongrád, Csanád és Békés megyék birtokrendezési és mezőgazdasági termelési főfelügyelőjévé. Hatásköre kiterjedt az érintett megyékben a termés biztosítására, a kormányzótanács XXXVIII. sz. rendeletének végrehajtására és a termelőszövetkezetek megalakítására, valamint a megalakult termelőszövetkezetek ellenőrzésére. Jócsák székhelye Szentesen volt. A nagyobb birtoktestekhez, uradalmakhoz megbízottakat küldött ki a termelőszövetkezetek megalakítása céljából, ő maga beutazta a hozzá utalt megyéket, s a helyszínen tette meg a szükséges intézkedéseket a termés biztosítása és a szövetkezetesítés ügyében. Jócsák és megbízottai rövid idő alatt komoly eredményeket értek el.