Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

AZ 1918—1919-ES FORRADALMAK KORA

Letartóztatásban volt többek között Neuberger Frigyes városparancsnok is, akit félreértés folytán fogtak el a franciák, de már tegnap szabadon engedték. Ma már teljes rend és nyugalom van a városban. A munka rendesen megkezdődött, mindenki zavartalanul végzi a dolgát. (Szentesi) Népakarat, 1919. március 25. A vörös forradalom a vidéken. A cikket részben közli VDCSMMT 1917—1919. 272. és Szuronyok árnyékában, i. m. 67—68. — A Proletár, 1919. március 25. A szegedi proletárdiktatúra első napjai. Közli VDCSMMT 1917—1919. 266—267. A Tanácsköztársaság országos történetére 1. HAJDÚ TIBOR: A Magyarországi Tanácsköztársaság. Bp. 1969.; a helyi eseményekre 1. DR. PETROVICS GYÖRGY: i. m., TONEIXI SÁNDOR DR.: i. m. 41—45., TARNAY IVOR: i. m. 68—81., GAÁL ENDRE: A szegedi munkásság harca a Tanácsköztársaságért. 1917—1919. i. m. 98—229., A Tanácsköztársaság Csongrád megyében i. m. tanulmányai: GAÁL ENDRE: A szegedi munkásság forradalmi harcai 1918—1919-ben 33—66., MEDVECZKY IMRE: Az 1919-es proletárdiktatúra Szentesen 67—82., FAZEKAS LÁSZLÓ: Az 1919-es proletárdiktatúra Hódmezővásárhelyen 83—110., VARGA SÁNDOR: Csongrád a Tanácsköztársaság idején 111—128., Kiss JÁNOS : Makó az Őszirózsás forradalom és a proletárdiktatúra idején 149—156., SZELESI ZOLTÁN: Képzőművészet 157—168. KRAJKÓ ANDRÁS: Irodalom 169—176., OSVÁTH BÉLA: Színházkultúra 177—184.; A forradalmak szegedi szemtanúi. (Visszaemlékezések 1918— 19-re.) Összeállította: CSONGOR GYŐZŐ. Szeged 1959., TAMÁSI MIHÁLY: i. m. 88—98., HUSZKA LAJOS—KANYÓ FERENC: Adatok a Szeged Külvárosi Direktórium szatymazi tevékenységéhez. In: MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának Évkönyve 1979. Szeged 1979. 125—148., GÁT LÁSZLÓ: Csongrád 1919-ben. Mozaikok Csongrád város történetéből. Csongrád 1979.47—119., DR. GAÁL ENDRE: Szentes az 1918—1919. évi forradalmak idején, i. m. 90—146., Sima Ferenc és Sima László. Szerk.: KRUZSLICZ PÁL. Szentes 1984. 17—32., valamint VDCSMMT 1917—1919. 23—34. 263—538. 64 A 3 tagú szentesi direktórium — amely 1919. április 14-ig az egész megyét irányította — vezetője Sima László (1884—1952) volt, aki a háború alatt Károlyi Mihály híveként a szentesi II. 48-as népkör elnökeként tevékenykedett. Az őszirózsás forradalom időszakában pártkörével együtt csatlakozott a helyi szociáldemokrata mozgalomhoz, annak egyik vezéregyénisége lett. A kommunista nézeteket nem tette magáévá, mindvégig a polgári-szociáldemokrata koalíció érdekében küzdött, a „mérséklet és kiegyenlítés" politikáját képviselve. Ennek ellenére a Tanácsköztársaság leverése után bebörtönözték. Fogsága alatt készített feljegyzései közül az egyik legértékesebb a „Működésem a proletárdiktatúrában" című, amelyben a szentesi események krónikaszerű leírásán túl, őszintén vall a tetteit meghatározó objektív és szubjektív tényezőkről. 0 Miért vállalkoztam. Szentesre március 23-án délután érkezett meg Belügyi Népbiztosság aláírással az a távirat, amely a következőket tartalmazta: Kormány-