Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

C) Feloszlatás: Elmúlt évben nem történt. Itt megjegyzendő, hogy az építőmunkások szentesi csoportja ellen különféle szabálytalanságok és visszaélések miatt vizsgálat tartatott, melynek iratai jelenleg a minisztériumnál eldöntés alatt állanak. D) Népgyűlés: Hármat a Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz tartozók,- kettőt-kettőt fent elsorolt két párthoz tartozók tartottak. Egy népgyűlés engedélye visszavonatott, egy népgyűlés engedélyezése pedig megtagadtatott. Az előbbit az Általános Népkör, az utóbbit az országgyűlési képviselőválasztás alkalmával a szociáldemokraták akarták megtartani. E) Sztrájkmozgalmak, annak okai, elért eredmények: 1. 1906. évi február hó 22-én a 12 tagból álló mázolósegédek sztrájkba léptek. Ezen sztrájkmozgalmuk 1906. évi március hó 15-én megszűnt olyképpen, hogy a mázolómesterek óránkénti minimális 28 fillért, azon túl 36 fillért és a vidéken teljesítendő munka után 25% munkadíj-többletet a segédek részére megajánlottak. 2. A kovácssegédek közül 15—16 által történt munka-abbahagyása 1906. május 23- és 24-én csak azért nyilvánult, hogy a munkaidőt reggel 5 órától este 7 óráig kívánták megállapítani és ezen kívánságuk a mesterek által teljesíttetett is. 3. Június 23-án a bökényi duzzasztó-telep építésénél dolgozott 159 tagból álló szentesi és több más vidéki ács, kőműves, kovács és földmunkás részére a vállalat a munkát beszüntette, sokallván a földmunkások által kért napszámokat. A vállalat június 27-én pár fillér óránkénti béremelés és a munkásoknak a munkába való meghagyása mellett a munkálatot megkezdette. 4. A 47 főből álló szabósegédek 1906. szeptember hó 7-én ugyancsak kimondták az általános sztrájkot, mely sztrájk béremelésért folyt és azon hó 18-án akként végződött, hogy a szabómesterek által a ruhavarrás díjába az eddigi béren felül a kisebb darabokért 50 fillér, a nagyobb darab ruhák varrásáért 60 fillér munkadíj-felemelés megajánltatott. Az itteni ács és kőművessegédek 1905. évi sztrájkja alkalmával nevezett iparossegédek elhatározták, miképp „nem szervezett" munkásokkal együtt nem dolgoznak és amelyik szentesi ács- vagy kőművesiparos „szervezetlen" munkást alkalmaz, vagy nem fogadja el a munkabér és idő tekintetében a szervezett építőipari munkások feltételeit, annál „szervezett" segédek nem dolgoznak. Minthogy az önálló szentesi ács- és kőművesiparosok és építési vállalkozók a feltételeket nem fogadták