Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

megyebizottság tagjaiban azon kötelességtudás, amelyet a haza súlyos óráiban minden fiától joggal megkíván. Minden törekvés, mely ellene irányul, meg fog törni azon szilárd ellenálláson, amely fokmérője lesz eme határozat komolyságának, azon meggyőződésben élve, hogy a társtörvényhatóságok közt egy sem akad, amely e válságos helyzetben más utat tudna követni. Ezen határozat a Kir. Kormányhoz való felterjesztés végett közöltetik a vármegye főispánjával, a vármegye alispánjával, a megválasztott bizottság elnökével és tagjaival, végül az összes törvényhatóságokkal. Kmft. Jegyzetté s kiadta: TARNAY IVOR I. aljegyző tb. főjegyző Csanád Megye Törvényhatósági Bizottságának határozata a Fejérváry-kormány ellen. 1905. június 27. CsmL Csanád Vármegye F. iratai 244/1905. sz. Kiadva: Csanád vármegye az 1905— 1906-ik évi alkotmányos küzdelemben. Makó 1906. 12—14. A válság éveinek történetét tárgyalja DOLMÁNYOS ISTVÁN : A koalíció az 1905—1906. évi kormányzati válság idején. Budapest 1976. 44 A Függetelen Szocialista Párt, amely a század első éveiben meglehetősen összezsugorodott, 1905-re újjáéledt. Ebben szerepet játszott, hogy a budapesti munkásellenzék szakítva Mezőfi Vilmos pártjával, a független szocialistákhoz csatlakozott, valamint az, hogy Várkonyi István ismét aktívan bekapcsolódott a mozgalomba. Várkonyi pártja a budapesti munkásellenzékkel való egyesülés után a Független Szocialista Szövetség nevet vette fel. Mezőfi pártjában bekövetkezett bomlás Csongrád megyében is éreztette hatását. A független szocialisták és a szociáldemokraták helyi szervezetének tevékenysége megélénkült. Az ŰSZDP-ből kiábrándult földmunkás tömegek egy része visszatért a radikális politikát folytató Várkonyihoz, a másik része pedig az MSZDP által alakított földmunkás szakszervezetbe tömörült. A Független Szocialista Szövetség 1906. ápr. 15—16-ra országos kongresszust hívott össze Szentesre. A helyi hatóságok nem engedélyezték a kongresszus megtartását, mivel a ,,közölt napirend több pontjában oly tárgyak is vannak felvéve, amelyek politikai és társadalmi viszonyok elleni izgatásra bő alkalmat nyújtanak, sőt az osztályharcra és a létező állapot elleni küzdelemre már címükben is nyílt