Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)
A DUALIZMUS KORA 1867—1918
szervezkedésének néhány kérdése. Tom. XIX., Szeged 1905., A szegedi ipari munkásság 1905— 1906. évi szakszervezeti mozgalmának főbb kérdései. Tom. XXTII., Szeged 1966., A szegedi szakszervezeti mozgalom helyzete és küzdelmei 1907—1914 között. Tom. XXV., Szeged 1967., Válogatott dokumentumok a szegedi ipari munkások szocialista szakmai szervezkedésének történetéből, 1901—1904. Tom. L., Szeged 1974., A szegedi szociáldemokrata pártmozgalom az 1890-es évek elejétől 1904. végéig. Tom. LX., Szeged 1978., A szegedi munkásság 1905—1906. évi harca a politikai jogokért. Tom. LXXX., Szeged 1985., valamint VDCSMMT 1867—1917. 27—56., 191—426. 43 1904 végére kományválság robbant ki az országban, s az ellenzéki pártok koalícióba tömörültek. 1905. január 3-án az uralkodó feloszlatta a parlamentet, s bár a január végén tartott választáson a koalíció pártjai győzalmet arattak, Ferenc József június 18-án parlamenten kívül álló kormányt nevezett ki. A törvényhatóságok alkotmányvédő mozgalmat kezdtek 1905 nyarán. A megyék és városok megtiltották az adóbeszedést és újoncállítást. A válságot mélyítette a munkások sztrájkmozgalma és a korábbinál jóval erőteljesebb harca a politikai jogokért. Az ún. darabont kormány belügyminisztere választójogi reform ígéretével szembefordította a munkás és szegényparaszt rétegeket a koalíciós szövetséggel, s az kiváltságai védelmében hajlandó volt az 1904-ben megfogalmazott követeléseit félretéve vállalni a kormányzást az 1867-es alapon. ...Mindazon jelenségek, amelyek kétségtelenül bizonyítják, hogy az ország alkotmányát fenyegető veszélyek környékezik, kötelességévé teszik a vármegye közönségének, hogy a benyújtott indítványhoz hozzájárulva, határozatilag kikimondja, hogy sürgősen kívánja oly alkotmányos kormány kinevezését, amely a parlament folytonos és felelősségteljes ellenőrzése alatt állván, az alkotmány sérthetetlenségét a maga részéről is teljesen garantálja. A jelen válságos helyzetben szükségesnek tartja a törvényhatósági közgyűlés, hogy a vármegyei tisztviselők a megye bizottságával állandó érintkezésben legyenek és ezt akképen látja elérhetőnek, hogy ezen időre állandó bizottságot választ, amelynek feladata az leend, hogy a vármegye tisztviselőivel állandó összeköttetésben maradjon s nehéz helyzetükben támogassa, és amidőn annak célszerűségét látja, a törvényhatósági közgyűlés egybehívására a szükséges intézkedést megtegye. Ennélfogva 12 tagú bizottságot választ dr. Návay Lajos bizottsági tag elnöklete alatt, amelynek tagjai: Vertán Etele, Bíró Albert, Návay Tamás, Lonovics Gyula, Dessewffy Béla, Blaskovich Aladár, Purgly Emil, Prokop Gyula, Urbán Péter, Nagy Károly, Mágori Sámuel, dr. Schaller József. A vármegye alispánját és főügyészét utasítja, hogy ezen bizottság ülésein megjelenjenek.
