Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

Csanád, Csongrád megyék, Hódmezővásárhely és Szeged városok főbb statisztikai adatai az 1890. és 1900. évi népszámlálások alapján. A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. Első rész. A népesség általános leírása községenkint. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 1. k. Bp. 1902. 13 x , 30*—31*, 531, 571—572. A népesség foglalkozása községenkint. Ua. H. k. Bp. 1904. 26 x —29\ 37 A századforduló éveiben — a központi szociáldemokrata pártvezetőség megalkuvó politikájának érvényesülése ellenére — a földmunkásság és szegényparasztság szer­vezkedése nem szűnt meg. A szentesi munkásvezetők a budapesti pártvezetőség aka­rata ellenére 1899 végén új földmunkáslapot indítottak, Szabad Szó címen. A lap támogatójául megnyerték Mezőfi Vilmost, aki ebben az időben fellépett a párt­vezetőség opportunizmusa, főleg az agrárkérdésben elfoglalt megalkuvó politi­kája ellen, s a mezőgazdasági munkásság erőteljes szervezését követelte. 1900 januárjában Mezőfit képviselőjelöltként indították Szentesen, szemben a pártvezető­ség jelöltjével. A választási küzdelem során Mezőfi számos népgyűlést tartott Csong­rád megyében, tekintélye fokozatosan nőtt. A mögé sorakozott szociáldemokrata ellenzék és a pártvezetőség ellentéte szakadáshoz vezetett. Az ellenzéki csoport 1900 áprilisában kivált az anyapártból és megalakította az Újjászervezett Szociáldemok­rata Pártot. Az új párt aktivitása révén vezetőszerephez jutott a földmunkás- és szegényparaszt-mozgalomban, s rövid idő alatt az Alföldön, főként pedig Békés, Csongrád megyékben nagyobb tömegeket hódított meg mint az 1890-es évek végén Várkonyi István pártja. Mezőfi Vilmos Csongrád megyei tábora a szentesi Szabad Szó mögött álló erőkből nőtt ki. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy az Újjászervezett Szociál­demokrata Párt II. országos kongresszusát Szentesen tartották meg 1901. április 7—9 között. A Tabák-féle vendéglőben megrendezett kongresszuson — a helybeli résztvevőkön kívül — 57 település mintegy 130 küldöttel képviseltette magát. (Az évek során az ŰSZDP politikai vonala fokozatosan jobbra tolódott, a proletár internacionalizmus talajáról a nacionalista talajra, ellenzéki munkáspártból foko­zatosan demokratikus parasztpárt lett. Befolyása a munkásosztály körében meg­csappant, a baloldali ellenzék kivált a pártból, de a paraszti befolyása annál inkább megnőtt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom