Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

A magyarországi tíz évenként végrehajtott népszámlálások közül az 1900. évi volt az első, amelynek a népesség foglalkozására vonatkozó eredményeit össze lehet hasonlítani egy korábbi népszámlálás megfelelő adataival. Már az 1869. és 1880. évi népszámlálások is kiterjedtek ugyan a lakosság foglalkozási viszonyaira, de a foglalkozási ágaknak eltérő elvek szerint történt csoportosítása a foglalkozások legtöbbjére nézve szinte teljesen kizárja az összehasonlítás lehetőségét. Az 1890. évi népszámlálás azonban már olyan részletességgel mutatta ki a népesség foglalkozási megoszlását, hogy az módot nyújtott az 1900. évi adatfelvételekkel való párhuzamba állításra. A NÉPESSÉG SZÁMA Jelenlevő polgári népesség A jelenlevő népesség nem szerinti megoszlása 1900 1869 1880 1890 1900 férfi nő Csanád vármegye 94 658 109 011 130 575 131 243* 139 310 140 007* 70 911 69 096 Csongrád vármegye 95 886 102 314 120 296 120 426* 131 873 132 053* 66 833 65 220 Hódmezővásárhely 49 153 52 424 55 475 55 626* 60 824 60 883* 30 927 29 956 Szeged 71 022 73 675 85 569 87 410* 100 270 102 991* 52 055 50 936 írni-olvasni tudók Egy lakóházra eső lakosok száma 1900 száma 1900 6 évesnél idősebb lakosok %ában 1900 Lakóházak száma 1900 Egy lakóházra eső lakosok száma 1900 Csanád vármegye 76 074 65,8 23 717 5,9 Csongrád vármegye 69 116 63,1 22 638 5,8 Hódmezővásárhely 41 195 78,6 11 163 5,4 Szeged 63 619 72,4 13 499 7,6 * Katonai népességgel együtt.