Géczi lajos - Labádi Lajos - G. Tóth Ilona (szerk.): Az önkényuralomtól a Tanácsköztársaság leveréséig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 2. (Szeged, 1987)

A DUALIZMUS KORA 1867—1918

évtől kezdődőleg több község iskolája államosíttatott. Nevezetesen: államosítva lettek az 1897. szeptember hó 1-től az összes csongrádi iskolák 32 tanítóval, az ottani polgári fiúiskola, az ottani óvoda, egyben szerződésileg biztosítva lett, hogy Csongrádon három év lefolyása alatt az állami leány polgári iskolát is kiépítik és felállítják. Az 1898. évi január hó 1-től kezdve államosítva lettek: a dorozsmai iskolák 14 tanítóval és az óvodák 2 óvónővel; a horgosi iskolák 10 tanítóval és 1 óvónővel; a szegvári iskolák 12 tanítóval és a sándorfalvi iskolák. Csongrád megye területén az összes állami iskolai tanítók száma már ezen államosítások folytán is az összes vármegyei tanítóság 48 %-a. A vármegye 16 községe közül tehát eddigelé az 5 legjelentékenyebb község nép­oktatásügye államosíttatott. Az iskolák államosítására vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak, illetén már a szerződések is elfogadtattak Algyő, Mindszent és Tömörkény községében, a szentesi külterületi iskolák államosítása szintén tárgyalás alatt áll. Ezenfelül elodázhatatlanul államosítandók Csany és Kistelek iskolái. Csany községben ezidő szerint a tankötelesek befogadására a 3 iskola elégtelen, a szegény és magas pótadóval terhelt község pedig nincs olyan helyzetben, hogy a még hiányzó legalább 2 iskolát saját erejéből építse fel, minélfogva a csanyi iskolák államosítása, melyek különben ezidő szerint is államsegélyben részesülnek, elodáz­hatlanul szükséges. Kívánatosnak tartom Kistelek község [iskoláinak] államosítását is, egyrészről azért, mert ezen község eddigelé is jelentékeny összegű államsegélyt élvez, legfőképpen pedig azért, mert az ottani sajátságos társadalmi és politikai helyzetnél fogva nemcsak a népoktatás eredménytelen és nem áll a reá fordított költségekkel kellő arányban, hanem a tanítók nagy része éppen közvetlen felettes hatóságuk elnézéséből, sőt sokszor azok egyenes biztatására a megye és intéző körei, az állam és annak tekintélye ellen nyíltan is merészel állást foglalni. Ilyen körülmények között a község népoktatásügyét hagyni nem lehet, s nincs más mód, mint az, hogy Kistelek községétől az eddig élvezett államsegély megvonandó, mely esetben a község kénytelen lesz iskoláinak államosítását kérni és szorgal­mazni. Szükségesnek látom még a szentesi községi polgári leányiskola és az összes ottani külterületi iskolák államosítását is. Miután Derekegyháza, Fábiánsebestyén, Mágocs, Sövényháza, Tápé és Teés községek önerejükből is képesek népoktatás ügyüket a törvény követelményeinek megfelelően szervezni, s erre nézve az összes előintézkedések általam és a közig, bizottság által megtétettek; a vármegye többi községeiben az iskolák állami támo­gatása nélkül is rendezhető a népoktatás. Engedje meg Nagyméltóságod, hogy ezek után röviden a következő képét nyújtsam a már meglévő, folyamatba tett és ezután szükségessé váló iskolai álla­mosításoknak :

Next

/
Oldalképek
Tartalom