Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A FÉLHOLD ÁRNYÉKÁBAN

zépsö részének megszállását, ami a stratégiai fontosságú Szegednek és környékének hódoltatását is maga után vonta. A város 1542 nyarán még megmenekült a török meg' szállástól, és védelmére is megpróbáltak erőfeszítéseket tenni. 1542 október közepén azonban Mehmed budai pasa Baja melletti táborába rendelte a főbírót, Zákány Istvánt. A bíró és társai valamint a város ekkor újra megmenekültek. Három hónap múlva azonban, amikor az ajándékokkal megszerzett idő lejárt, Mehmed az ismét táborába hívott bírót és három társát lefejeztette, majd a török hamarosan elfoglalta Szegedet. Ezzel megyénk Duna-Tisza-közi része török fennhatóság alá került. A tiszántúli részek ekkor egyelőre megmenekültek a hódoltatástól. Az igen tisztelt úrnak, Fráter György úrnak, a váradi egyház püspökének, kincstárnoknak, személynöknek, stb, Igen tisztelt és szeretett uram. Hű szolgálatunk állandó ajánlásával. ...ezelőtt is minden olyan dologban, melyek e szerencsétlen város megőrzését célozták, tisztelt uraságtok tanácsával és útmutatásával éltem, és a jövőben is ezt fogom tenni, mivel a jó és magasságos Istenen kívül senkim sincs, akihez fordulhatnék, csak igen tisztelt uraságtok. Mi ugyanis itt a végső veszedelemben vagyunk, és mintegy zsákmányként odadobva minden segítségtől és emberi oltalomtól megfosztva, nyakunkon az ellenség. Ugyanis maga a beglerbég és Mehmed bég ama Mihály béggel együtt tábort vert Sárközben [Sarkecz] Baja mellett, csapataik 32 ezer embert számlálnak, amennyire a mi emberünk megfigyelésével követni tudta, azt mondják, egyenesen Budának tartanak. A németről pedig az a hír járja, hogy táborukat Esztergom felé vitték. De egyelőre még nem tudjuk, hogy milyen megfontolásból tették ezt. Mégis úgy véljük, hogy ezt a mi javunkra tették, ha pedig igen tisztelt uraságtok tudna valamit szándékukról, kérem, hogy sürgősen értesítsen mindenről, hogy ezt a nyomorult népemet épségben megőrizhessem. Kívánom, hogy éljen boldogul igen tisztelt uraságtok. Szegeden, Lukács evangélista ünnepe előtti második napon [október 16.] 1542. Ugyanazon igen tisztelt uraságtok hű szolgája, ZÁKÁNY ISTVÁN, szegedi stb. Amikor eme levelet tisztelt uraságtokhoz küldettem, Mihály bégnek egy vajdája váratlanul megérkezett 32 lovassal, az ő révén parancsolta meg maga a beglerbég Mehmed béggel együtt, hogy néhány polgárral menjek hozzá; most tehát arra kényszerülök, amit ott határoznak rólunk. Ezért, ha valami baj történne velem, igen tisztelt uraságtokra bizom gyermekeimet, és egész háznépemet egyaránt oltalmára bízom, kívánom ismételten, hogy minél boldogabban éljen. Zákány István szegedi főbíró levele Fráter Györgyhöz. 1342. október 16. Kiadva: REIZNER IV. 143—144. Blazovich László fordítása. — Szeged török kézre jutására lásd: Szeged I. 508 511