Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - POLGÁRI FORRADALOM É S SZABADSÁGHARC

Elsőben is, mind Polgár társaink, mind pedig az itt táborozó Nemzet Őrök tsaládjaik meg nyugtatására, ezennel hitelesen tudósítjuk; hogy a Nemzet Őrségi osztály veszedelmes hellyre, mind ez ideig nem állíttatott, sött ki is van a Kormányzótól a századok előtt mondva, hogy a Nemzet Őrségi osztály, olly hellyre, hol veszedelmes állás tapasztaltatik, melléjek rendes Katonaság alkalmaztatik — — egésségi állapotunkba, némellyeknek tsekély változása, — élelmezésünk és helyünk jó, szolgálat tételünk tűrhető. Most már a vasárnapi, az az f. hó Ildikén délbe-történt eseményekről, — egy Óra tájon a rátzok a Serviánokkal Szőreg felől Ujj Szegedbe, — honnan a nép már ki költözött bevonultak, s távolabról pedig ágyúztak, s azután kerítések mellől árkokból, házakból lövöldöztek által, az innen álló népre, de egyen kívül senkit meg nem sebesített, a rendes katonaság a város két végére küldetvén, ne hogy a rátzok a jégen által kelvén, meg támadjanak, ehezképp nem vala más mód, mint a Szegedi, és az itt tanyázó Nemzet Őröknek, kik puskával valának ellátva, a jégen által kelni, s ezt követve mindenféle fegyverrel lévő ezrek nép tömege, az elsők magokat árkokba véve, 63 Serviánt, s kőzte néhány rátzot le lőve, sikerült vissza verni. A mi részünk elesvén öten, — hétfőn parantsolat adódván a Keddi napra az egész erő őszve jövetelére, és ma 9 órakor ált kelve a felállított hídon 6 ágyúval, s minden katonasággal a Szegedi, és az egész Csongrád Megyéből őszve gyűlt Nemzet Őrökkel, az rátzokat közel Szőreghez meg támadván, a mieink vissza vették, 3 ágyút tó'llök elfoglaltak, s egész Szent Iványig nyomták, s miután a mieink Szőregig nyomták, a kivonuló rátzok, Szőreget fel gyújtották, még most is ég, az ott lévő befogott 300 magyarokat, kiknek a most Szerdai napra volt elvesztések határozva sikerült ki szabadítani hogy mennyi vesztesége az ellenfélnek, és a mieinknek, még nem hallottuk — s a mi történni fog rögtön meg írjuk; kötelességünknek ismerve mind a Tisztelt Polgár Mester Urat, és Városi tanátsot, mind pedig az illetőket meg nyugtatni. Magunkat továbbra is pártfogásukba ajánlva. Maradunk Szegeden Febr. 13 dikán 1849. Tisztelt Polgár Mester Úrnak Tisztelt Városi Tanátsnak tisztelő Polgártársai, Balogh János mk Százados Antalfi Ferentz Százados Rimóczy Josef Százados. A szentesi nemzetőr századosok jelentése az újszegedi és a szőregi csatáról. 1849. február 13 CsmL (SzF) Szentes v. Tan. ir. 27/1849. — A magyar katonaság és nemzetőrök Törökkanizsáig visszavonulásra kényszerítették a szerbeket. Újszegedi és szőregi vereségük és Damjanich János szolnoki győzelme a Jellasics-hadtest egyik dandára fölött megakadályozta, hogy a délvidéki szerb sereggel összeköttetésbe lépjenek. A IV. hadtest új parancsnoka, Perczel Mór tábornok már cius 22-én a Szőreg és Szentiván közt elsáncolt A—5000 főnyi szerb tábort állásaiból kiverte, majd Pétervárad felé törve április 3-án rohammal elfoglalta Szenttamást. A Szegedre és a környékére menekült lakosok visszatérhettek feldúlt otthonaikba. A tavaszi hadjárat egyik szép fegyver-