Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A NEMESI VÁRMEGYE

nősen a mi és a felséges fejedelem, László király úr, a mi legkedvesebb urunk adománylevelei és a budai egyház káptalaninak iktató levele, amelyeket különösen előmutattak és felmutattak előttünk, tartalmazzák és kifejezik, ezért mi ugyanazt a Szentkirály [nevű] birtokot összes haszonvételeivel és bármiféle tartozékaival együtt az előbb mondott Szófia úrnőnek és az ő fent említett örököseinek jelen levelünk ereje által visszaadni és visszajuttatni rendeltük, sőt visszaadtuk és juttattuk azokat egyenlő birtoklásra, bírásra és tartásra örök joggal és visszavonhatatlanul: ezért kedvességteknek határozottan megparancsoljuk — másképpen ne cselekedjetek — ,[hogy]... minden ellenszegülés és önfejűség nélkül az előbb említett Szentkirály [nevű] birtokot a mondott Szófia nemes úrnőnek és Kenderesi Balázsnak és a többi fent említettnek a mi megbízottunk Oláh [Olah] János előtt, akit csak ezen okból küldtünk oda hozzátok, adjátok és juttassátok vissza... Kelt 1455. szept [8. körül.] Hunyadi János levele Hódvásárhely bírájához és esküdtjeihez. 1455. szeptember 8 körül. Kiadva: A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára. A család megbízásából kiadja GRÓF KÁROLYI TIBOR, sajtó alá rendezi GÉRESI KÁLMÁN. Bp. 1882. II. 307. Latin. Blazovich László fordítása. — A középkori magyarországi településrendszerre lásd: SZABÓ ISTVÁN: A falurendszer kialakulása Magyarországon (X—XV. század.) Bp. 1971. Hódmezővásárhely középkori mezővárosi fejlődését feldolgozta: BLAZOVICH LÁSZLÓ: A mezővárosi fejlődés néhány sajátossága a középkori Hódmezővásárhelyen és környékén. Századok. 1983. 394—403. A Hód-tó délkeleti és északnyugati partjára épült két falu, Hód és Vásárhely valamint a szomszéd települések feltehetően már a XV. századra összeolvadtak, közigazgatási egyesülésüknek azonban jelen oklevél, amelyet Hunyadi János intézett Márton fia Ferenc bíróhoz és az esküdtekhez, az első dokumentuma, A középkori Hódvásárhely fejlődése során a XV. század közepére jutott el a mezővárosi szintre, hiszen önálló önkormányzati testülete, a bíró és az esküdtek (feltehetően a szokásnak megfelelően 12-en) irányították életét. A mezőváros erősödésének bizonyítéka, hogy lakói a szomszédos Szentkirály nevű birtokot saját érdekeiknek megfelelően foglalták el uruk, Hunyadi János számára. Az oklevél arról is tudósít, hogy Hódmezővásárhelyen magyar és szláv jobbágyok éltek. Az utóbbiakban feltehetően a török elől menekült délszlávokat kell keresnünk. 47 Hunyadi János nemcsak kiváló hadvezér, hanem céltudatos és szorgalmas birtokgyarapító volt. Lépésről lépésre szerezte meg Békés- és Csanád megyei birtokait adományozások és vásárlások révén. Hatalmának gazdasági alapját nagybirtokos társaiéhoz hasonlóan elsősorban az uradalmai biztosították. A régiónkban fekvő három uradalma (hódvásárhelyi, kerekegyházi és szentandrási) közül az első és a harmadik tartozékait sorolja fel az oklevél, amely tájékoztat megyénk keleti és délkeleti, ún. mezőségi területeinek településviszonyairól, amelyről a XV. századig hallgatnak az írásos források.