Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A KIRÁLYI VÁRMEGYE

Zombor [Zumbur], Ladány, Palota, Boldogasszonyháza [Bodugazunhaza], Por­dánymonostora [Paradanmunustura], és a Szárazér [Zarazer] mezeje felé Szent­margita és Köztelek [Kuztelek] három faluhellyel; Arad megyében a Maros mel­lett fekvő Pongrácfája [Pangracfaya] és Csenkeörvénye [?] [Chenkeeureme] szintén Kelemen bán fiainak és unokáinak [jutott]. Vaffa fiainak Csanádnak, Barlabásnak és Fülöpnek és előbb említett fiaiknak a Maros mellett Tömpös [Thembes] három templommal és három faluhellyel, Tömpös szigetén a Boldogságos Szűzről neve­zett monostor a piactól a mező felé lévő halászóhelyekkel, Dedénszeg [Dedemzug], Alvelnök [Oluelnuk], Vasantó [Wosontou], Baromlak [Borumlok], Szemeegyháza [Zemeeghaza], Szudas [Zudas], Balogkereke [Bolugkereke] két faluhellyel, Terem­telek [Teremteluk] öt faluhellyel, Béb [Beeb] a vámmal és a halászóhelyekkel, Kő­kenyér [Kukener] más néven Vaffaüllése [Wophaylese] és Rábé falu fele, Külval­kány [Kyuolkan], Végvalkány [Weguolkan], Veresdob [Weresdub], Homokrév [Humkreu], Kucsegyház [Kucheghaz], Dobegyház [Dubeghaz], Szécsény [Zechen], Fejéregyház [Feyereghaz], Nádasd, Feketefa [Feketeufa], Poklosi [Puklusy], Fejér­juh [Feyeryuh], Csávás falu másik fele a Szent Péter templom irányából ugyanazzal a templommal, szintén kétkerekű malommal és a vám felével és a Borzva mellett Kalántelek falu fele. Azok a birtokok pedig, amelyek Belenig ugyanazon fiai közül a legidősebb, Belenig fia Nagy Fülöp osztályába jutottak és kerültek, aki örökös nélkül halt meg, Erdélyben a következők: Szentkirály a hozzátartozókkal, Nagy­kecskés [Nogkechkes] a hozzátartozó falvakkal, Fülöpköve [Phylupkue] szintén a hozzátartozó falvakkal, Döbördön [Duburdun] több faluval a határai közt, Hódos [Hudus] és Tejes [Teyes] szintén több hozzájuk tartozó faluval a határaik között. Ezeket Kelemen bán fiai és unokái és Vaffa fiai egymás közötti felosztás nélkül oly rendelkezéssel hagyták meg birtoklandónak, hogy valamennyi előbb említett birtok és azok tartozékainak gyümölcseit és jövedelmeit két familiáris, akiket idő múltával egy akarattal erre a célra kijelölnek, összegyűjti és Kelemen bán és Vaffa ispán fiai és unokái egymás között egyenlően felosztják. Kanizsa monostort a hozzátartozó falvakkal, egy másik, Kemecse nevű monos­tort szintén a hozzátartozó valamennyi haszonvétellel két egyenlő részre osztással egyrészről Kelemen bán fiai és unokái között, másrészről Vaffa ispán fiai és unokái között két egyenlő részre [osztással] hagyták birtoklandónak, az Oroszlánosnak nevezett monostort pedig az egész nemzetség közös birtokában hagyták. Kecele fiainak Csanádnak és fiának Vecsének, Tamásnak és fiának Ugodnak, Tivadar fiainak Mihálynak és fiának Domonkosnak, és fivérének Vejtehnek, Csemu fiainak Lőrincnek és Gergelynek, Belenig fivére, Bogyoszló unokáinak ugyanannyi számú, de jövedelmükre nézve gyümölcsözőbb birtok jutott az alább írt, tudni­illik Csanád, Temes, Szerem megyékben, a macsói kerületben a Száván túl, Po­zsega megyében, Vasvár megyében, Győr megyében és Mosón megyében. Ezen bir­tokok neveit osztályleveleik világosan tartalmazzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom