Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A KIRÁLYI VÁRMEGYE

Az Erdély felől érkező Kádán és Bedzsák seregei Szegednél egyesültek a Batu vezette tatár főhaddal. A Szegeden és környékén végbe ment tatár pusztítás emlékét őrzi IV. Béla király (1235—1270) adománylevele, amelyben a tatárok által feldúlt Tápé nevű birtokot, amely a csongrádi vár tartozéka volt, valamint a Vártó nevű halastavat, amely a tatárok által kipusztított Csupor nemzetség tulajdonát képezte, a szegedi hospeseknek adta. A királyi várszervezet meglétére és lassú sorvadására utal, hogy az oklevél Tápét a csongrádi vár tartozékaként említi, a Vártónak pedig neve árulkodik a Csupor nemzetséget megelőző tulajdonosáról. Az ekkor három külön településként (AI-, Fel-Szeged és Palánk) létező Szeged gyarapodását, fejlődését nemcsak az adományozás ténye, hanem az is mutatja, hogy a települések egyikén hospesek éltek. Az új honalapító, IV. Béla király feltehetően összefoglalta addig meglévő privilégiumait a városnak, és újakkal is ellátta. A XIII. század közepe fontos állomás Szeged szabad királyi várossá fejlődésének útján. Béla, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galícia, Lodoméria és Kunország királya üdvöt az Úrban minden Krisztusban hívőnek, ki ezen levelünket olvassa. Mind a jelenben élőknek, mind az utódoknak tudomására hozzuk jelen levelünkkel, hogy színünk elé járulván a mi hűséges szegedi hospeseink, alázatosan kértek minket, hogy őket bizonyos föld és halastó adományozásával különös kedvezésben részesíteni méltóztassunk, amiként a következőkben bővebben ki fog derülni. Mi, gondolván hűségükre, hajlandók vagyunk kérésüknek eleget tenni; bizonyos Tápé [Thapey] nevezetű lakatlan földet, amely csongrádi várunkhoz tartozott, és az említett hospeseink földjével szomszédságban van, nemkülönben azt á bizonyos halastavat, névszerint Vártót [Warthow], amely a tatárok által kiirtott Csupor [Chupur] nemzetség tagjaié volt, a fent nevezett hospeseinknek terjes kegyelmünkkel örök időkre adjuk, bevezetvén őket az előbb említett föld és halastó tulajdonjogába hivünk, Leontinus szőregi [Zewrug] apát által. Hogy pedig ezen adományozásunk és rendelkezésünk örökre megmaradjon, és azt sohasem lehessen viszzavonni vagy visszakövetelni, kiadtuk kettős pecsétünkkel megerősített jelen levelünket. Kelt az Úr megtestesülésétől számított 1247. évben. IV. Béla király adománylevele a szegedi hospeseknek. 1247. Kiadva: REIZNER IV. 3. Latin. Kristó Gyula fordítása. OLTVAI 16. — A feltehetőn téli szállásból kialakult Tápé falu egy részét Álmos herceg a dömösi egyháznak adományozta 20 szolgáló-háznéppel. Birtokában a Csupor nemzetség is részesedett. IV. Béla adományozása után a falu a XlTJ. század második felében