Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A KIRÁLYI VÁRMEGYE

Csák Miklós ispán 1239-ben keltezett végrendelete. Kiadva: Hazai okmánytár I. 21—22. Latin. Blazovich László fordítása. — Egres Nagylaktól délkeletre, Csanádtól keletre a Maros balpartján feküdt. (Lokalizálásra Lásd: TFI. 856.). 19 Bármennyire is előreláthatóan és körültekintően próbálta fiai között az öröklés módját elrendezni Miklós ispán, halála után vita támadt az örökösök között. A legidősebb fiú, Izsák megtámadta a végrendeletek döntéseit, és többek közt Hód területéből is részesedni akart. A Csák nemzetség Újlaki ágához tartozó I. Ugrin, kalocsai érsek állította helyre a békét a felek között. Hód ebben az időben tekintélyes nagyságú ésjövedelmű birtok lehetett, mert az osztáskor mindegyik fél részesedni kívánt belőle. Az összes kereszténynek, aki a jelen levelet olvasni fogja, Ádám testvér, rahoncai perjel és ugyanannak a helynek egész konventje üdvözletét küldi mindenki megváltójában. Mindnyájatoknak tudomására kívánjuk hozni, hogy Pál bán a tiszteletreméltó atya és úr, Ugrin, kalocsai érsek megbízásából hozzánk érkezve, egyrészről Miklós ispán feleségének, másrészről Izsáknak, ugyanazon ispán elsőszülöttjének az ügyét a mi kolostorunkban előttünk és két Egresről jött testvér, tudniillik Rudolf [Radulpho] és Magyar Péter és más derék ott élő férfiak előtt a következőképpen rendezte el, és állította helyre közöttük a békét, hogy Izsák az okleveleket, amelyeket az ő atyja, Miklós ispán a székesfehérvári káptalan előtt már előbb lejegyeztetett az ő vagyonának szétosztásáról, érvényesnek és megerősítettnek ismeri el, és megtartja. A három földből pedig, tudniillik [amelyek] Szentkereszten, Ecseren [Echur] és Hódon [Hovd] valamint a Vértes [Wertus] erdőben vannak, Izsák a harmadrészt megtartja, és semmiféle részt a szolgákból vagy a ménesből vagy az állatok akármelyikéből magától az úrnőtől nem követelhet, és semmiben nem zavarhatja, és ha bármiféle kárt okoz az úrnőnek, mindarról tartozzék teljes igazságot tenni. Hogy pedig a jelen elrendezés megváltoztathatatlan maradjon, és mindkét fél egyébként teljes mértékben kölcsönösen kitartson, Szent Mihály oltáránál Miklós ispán felesége és Izsák, az ő elsőszülött fia ezekről esküt tett. Ezen esemény emlékére írattuk meg a jelen levelet, és káptalanunk valamint Pál bán pecsétjével megerősítettük. Mi tehát, az A-nak mondott testvér, egresi apát bizonyítván a mi fentebb mondott testvéreink hitelét a kérésükre, azért mert saját pecsétjük nincs, a mi pecsétünket adtuk oda bizonyságul. Csák Miklós fiainak osztály levele 1239. Kiadva: JUHÁSZ KOLOMAN: Die Stifté der Tschanader Diözese im Mittelalter. Ein Beitrag zur Frühgeschichte und Kulturgeschichte des Banats. Münster i. w. 1927. Deutschtum und Ausland 8—9. 220. Latin. Blazovich László fordítása. — Rahoncza a középkori Csanád megyében a Maros tájékán, Nagyfalu mellett feküdt. (A lokalizálásra lásd: TFI. 843. 868.)