Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - POLGÁRI FORRADALOM É S SZABADSÁGHARC

A forradalom és szabadságharc végnapjai 1849. júliusának utolsó és augusztusának első napjaiban játszódtak le megyénkben. A kormány és a hadvezetés Szeged környé­kén kívánta összevonni a csapatokat, Dembinszky azonban nem vállalta a város vé­delmét, augusztus elsején megkezdte az átkelést a Tiszán. Haynau harmadikán vo­nult be a városba. Ezzel a megye Duna-Tisza közi oldalán véget ért a forradalom. Hasonló gyorsasággal zajlottak az események a tiszántúli részen. Az osztrákok július 30-án bevonultak Csongrádra, majd Szentes, Vásárhely és Makó következett. Au­gusztus 6-án keltek át a Maroson. Harcolniuk már nem kellett, mert 5-én a szőregi csatában osztrák siker született. Csanád megye bizottmányának utolsó ülésén készült jegyzőkönyv hitelesen és megrendítően mutatja be az utolsó napok hangulatát és az utolsó intézkedéseket. 1849-dik Esztendei Augusztus 3-k napján Csanád Megye részéről Sántha Sán­dor másod alispán úr elnöklete alatt Makón rendkívüli Bizottmányi ülés tartatott, jelen lévén: Bánfi József fő-, Gazdag Péter helyettes aljegyző, Cseresnyés János fő-, Műhelyi János helyettes alügyész, Bárány József főpénztárnok, Tarnay János főszámvevő, Petes Gábor eskütt, Mátéfy Lajos levéltárnok, Barta György csend­biztos, Simon József Makó város főbírája, Faragó Ferenc polgármester, Nemesik László, Gyüge János, Gyüge Sándor, Kiss Sámuel, Török József s számos kép­viselők és polgárok. 1656. Mely alkalommal Elnök alispán előterjeszté miként vett tudósítások szerént a császári hadsereg már a Tiszán Csongrádnál átkelvén, Szen­tes városát is elfoglalta, s onnan ellent ál­lás nélkül előhalad, s annálfogva szükséges­nek látja, hogy a megyének kezeltetése, s azon módok felől, melyeket illy körülmé­nyek közt gyakorolni legczélszerűbb, egy­szersmind a megyének békességes fenma­radása igényel, intézkedni szükséges len­ne. Úgy látván, hogy a császári hadak folytonos diadalok közötti előhaladásá­nak egyenesen vidékünk van kitétetve, miután a magyar sereg ezen előnyomu­lást fönntartani nem látszik kellő erejű­nek, nehogy a nép a nem érdemlett mél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom