Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - POLGÁRI FORRADALOM É S SZABADSÁGHARC

Hatósági Elnök által megbízatva lévén arra, hogy a város határában a termőföldek terjedtségéről és a remélhető termény mennyiségéről a mostani időjárás után hozzávetőleg mily termést lehet várni, jelentést adnánk; alólírottak hivatalosan előterjesztjük, hogy Szeged birtoka 1200 tér öllel számítván, 185222 hold melyből a kaszállók 75186 holdat tesznek. Ezen kaszállóknak x

/

5 része szántás alá használtatik, így a kaszálókoni vetés 15,037 hold a fekete termőföld 13,469 Baktói kiszárított vető földek 1,784 Újszegedi kiszárított vető földek 1,582 A vető földek összesen 31,872 holdak Ebből pihenőre hagyattak mintegy 1,872 így a vetés alatt földek tesznek 30,000 holdat Szegedi szokás a szántóföldek felét őszi vetésre használni, így az ősszel felszántatottés bevettettet 15,000 hold, de a rendkívüli száraz és kemény tél által 2

/

5 része kifagyott, és így az őszi vetés csak 9,000 hold, a kiveszett 6,000 hold őszi vetés újra felszántatván s a tavaszi vetés számát szaporítván, most a tavaszi vetés tesz 21,000 holdat, melyből kukorica vetésre lehet számítani 12,500 holdat árpa vetésre lehet számítani 2,450 zab vetésre lehet számítani 2,800 köles vetésre lehet számítani 870 Burgonya, bab, lencse, borsó s a többi 2,380 A megmaradt, de a téli száraz fagyok által megsanyartatott 9000 hold őszi vetés sem táplál több reménnyel, mint legfeljebb ha magján fölül 5 szemmel. így 9000 holdon 81,000 pozsonyi mérő őszi gabona teremhet, ebből a 15,000 hold jövendő őszi vetésre 1 J

2 pozsonyi mérőt számítván, 22,500 pozsonyi mérő kívántatik; Ezt levonván a termésből, táplálásra marad 58,500 pozsonyi mérő. Szeged népessége 848-ik összeírás szerint 52,593, összeírás alá nem jövő katonák, tanulók, mesterlegények, hajósok, vidéki napszámosok, háború elöl menekültek, foglyok, a környéknek szegényebb népei(t), kik a szegedi piarczról élnek, ez évben 10,000[re] könnyen tehetni. így Szegednek népességét 1849-ik évben 62,593[ra] számíthatni. Egy-egy év 6 pozsonyi mérőt fogyasztván, táplálására 375,558 pozsonyi mérő szükséges, ebből a vetésre kívántató Mag után megmaradt 58,500 pozsonyit levonván, kiviláglik, hogy Szegednek jelen évi táplálására az országnak termékenyebb vidékeiről hozandó 317,058 pozsonyi mérő kívántatik, különben szükséget, sőt éhséget fog látni.