Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - POLGÁRI FORRADALOM É S SZABADSÁGHARC

1848-ban 22 169 volt a lakosok száma a községekben, hat évtized alatt az emelkedés 76%-ot ért el. A megye településszerkezetében lényeges változás II. József kora után következett be: az úrbéres helységek száma ugyan nem változott, de új településformaként kertészségek alakultak. A II. József-féle összeírás idején a 9 házból és 17 családból, a 94 lakost számláló, a Károlyi grófok majorjaként Derekegyháza volt az egyetlen nem úrbéres helység Csongrád megyében. 1848-ban már 27 kertésztelepen 10 024 volt a lakosok száma. Az 1784-1787. évi összeírásra: DányiDezső-Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787) Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára — Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya Bp. 1960. 22—25. Szegedre: U.o. 31. 185 A kormánybiztosi intézmény elősegítette, hogy a Honvédelmi Bizottmány utasításait az alárendelt szervek mielőbb végrehajtsák. így 1848 végéig az egyes hadseregek mellé és a megyék élére kb. 80 kormánybiztost állítottak. Ezek többsége jól el is látta feladatát. A kormánybiztosok általában a liberális nemesség balszárnyából kerültek ki, de volt köztük néhány radikális is. Ezek közé tartozott Egressy Gábor, aki Csongrád, Csanád és Békés megyék kormánybiztosa volt. A jobboldali nemesség nem jó szemmel nézte a kormánybiztosok működését, és visszahívásukat követelte. Később Kossuth, hogy magát a kormánybiztosi intézményt mentse, éppen Egressyt, a legradikálisabb kormánybiztost kénytelen volt tüntetően meneszteni. 383. sz. Egressy Gábor teljhatalmú kormánybiztostól Szentes városa hatóságának. A haza nevében köszönetet nyilvánítok Szentes városa igaz magyar lakosságának azért, hogy a közelebbi népfölkelés alkalmával polgári kötelességét oly buzgón teljesítette. A szentesi derék magyar nép megmutatta, hogy Kossuth Lajosnak, a haza szabadítójának tett szent fogadása szerint minden órában készen áll fegyvert fogni, hogy megvédelmezze magát, háza népét és azon szent földet, mely őt táplálja, s melyben Őseinek hamvai nyugosznak. De a veszett ellenség nem engedi a magyart nyugodni, nem engedi békével munkához látni. Most már kilenc oldalról támadták meg a szegény magyar nemzetet, és ez órában kilenc helyen harcol a magyar nép halálos ellenségeivel. És a veszedelem most a tiszavidéki magyarság felé közelget... E veszedelmet el kell nyomni míg késő nem lesz. Az ország kormányának fő gondja van arra, hogy a Tisza vidéke, a nemzet féltő kincse, biztosítassék.