Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - POLGÁRI FORRADALOM É S SZABADSÁGHARC

malmokat. Kossuth felismerte a kertészek ügyének jelentőségét, és általa el is érték, hogy legalább a kincstári birtokokon létesített telepek lakóit arról biztosították, hogy „megszokott lakóhelyeiket odahagyni nem kényszeríttethetnek". Nemzetes Elöljáróság, Érdemes tiszti társak! Édes hazánk minden úrbéres községei több századokat haladó rabszolgaságukból némely hazaszabadság szomjazó nagylelkű honfiak által felszabadítván: egyedül csak kertészközségeink oly szerencsétlenek, kik ezeknél még talán nagyobb iga alatt nyögve ez ideig feledékenységbe maradtak. Ez minden mások örömeitől indíttatva a Nemes Vármegyei küldöttségtől bátoríttatva, de leginkább súlyaiktól nyomatva elhatároztuk, hogy minden e Csanád Vármegyébe kebelezett kertész; társainkat arany szabadságunk indítványozása tekintetétől felszólítunk. Melyre nézve telyes bizodalommal megkérjük kegyelmeteket, mint velünk egy teher alatt levőket, hogy fent kitett szabadság indítványoztatása végett laktársaikat felszólítani és még ez éppen követhető vasárnap azaz ápr. 12-én reggeli órákba küldöttjeik által véleményüket véllünk tudatni el ne mulasszák. Kelt, Nagymajláton 1848. Martius 31-én Kegyelmetek hivatalbéli készszolgájuk. Nagymajlát község elöljárói és közlakói. A délalföldi kertészek szervezkedése. Nagymajláth. 1848. március 31. Kiadva: Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai 1849. április 15. — augusztus 15. Sajtó alá rendezte: BARTA ISTVÁN Bp. 1955. 555. — Kossuth az 1849. július 5-én Ceglédről az apácai (Csanádapáca) kertészekhez intézett leiratában közölte, hogy a kertészek ügyét az összeülő nemzetgyűlés elé akarják terjeszteni ahol törvényileg biztosítják a kertészeket arról, hogy bérelt földjeik akár állami, akár magán kézben vannak, a tulajdonukba kerülnek. A kertészek elégedetlenségének csillapítására, küzdelmeik eredményeként jött létre az 1873. évi XXII. te, amely lehetővé tette a kincstári földeknek a telepesek tulajdonába való jutását, megváltását. A megváltás összegét azonban oly magasan állapították meg, hogy a különben is eladósodott parasztok nagyobb részének teljes tönkremenéséhez vezetett Sorsuk rendezése azonban már új fejezete történetüknek. Minderre lásd: OLTVAI FERENC: Mezőkovácsháza község telepítése és fejlődése 1814—1849. Emlékkönyv Mezőkovácsháza község alapításának 150. évfordulójára. Szerk.: DANKÓ IMRE. Mezőkovácsháza, 1964. 40—43. Az 1848. évi tavaszi és nyári parasztmozgalmakra lásd: SPIRA GYÖRGY: Polgári forradalom (1848—1849) MOT 6/1 143—146. Nagymajláth, ma: Nagyér.