Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - POLGÁRI FORRADALOM É S SZABADSÁGHARC

POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 178 A két megye nemessége és Szeged város tanácsa 1848-ra elfogadta az ellenzéki követeléseket, és a néppel együtt lelkesen fogadták a március 15-i események híreit. Szegeden március 17-én, Vásárhelyen 18-án, Makón pedig egy hét múlva értesültek a pesti eseményekről. A városokban népgyűléseken ismertették a tizenkét pontot, és mindenütt megünnepelték a forradalom győzelmét. A két megyében és Szegeden is megalakultak az állandó bizottmányok. Ezek intézték az ügyeket, amíg az új választási rendszer alapján megválasztották az új hivatalos testületeket és tisztségviselőket. Az alább közölt dokumentum a szegedi népgyűlés eseményeit örökítette meg. 1848-ik év mártius holnap 18-án szab. kir. Szeged városban a városház előtti nagy téren egész nyilvánossággal tartott népgyűlés jegyző könyve 1. Lengyel Pál helyettes fő-bíró jelenti: hogy az országgyűlési követek által sebes postán oly tartalmú tudósítás érkezett: mi szerint a birodalmi fővárosban az eddigi korlátlan kormány-rendszer a nép felkelése által megbuktatván, s Apponyi György a főkancellárságról leköszönvén, hazánk törvényhozó testülete a jog-' s kötelesség- egyenlőséget elhatározta, s az úrbéri viszonyoknak a státus által történendő kárpótlás melletti megszüntetése s a városi követeknek a szabadság s függetlenség feltété alatt még a jelen hongyűlésen adandó eldöntő szavazat indítványoztatott. Melly jelentés folytán a városi tanács értekezvén, a népgyűlésnek azonnali összehívását annál sürgetősb teendőnek tartá, mivel a fővárosbul érkezett tudósítás nyomán a haza szívében a törvényellenes censúra eltörlése a n.m. [nagyméltóságú] magyar kirfályi] Helytartó-Tanács helybehagyásával elhatároztatván, a sajtó szabadsága tettleg helyre állíttatott, s a főváros lakosai nyilvános népgyűlésükben 12 pontban a nemzet kívánságait összefoglalván, azoknak ő Felsége eléterjesztését hatóságilag elhatározták. Melly előterjesztés folytán Petrovits István tanácsnok, az európai eseményekből keletkezett viszonyok megemlítése után felhívá a népgyűlést: nyilvánítaná a teendők iránti kívánatait annyival inkább, minthogy a jelen világszerte létező mozgalmak* ban a közcsend és személyes, úgy vagyoni bátorság egyedül a terjes egyetértés és közös összemunkálás által volna biztosítható. Az előterjesztés közhelyeslés s azon