Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOMTÓL A POLGÁRI FORRADALOMIG

nemkülönben az úgynevezett Karabuka Majorsági Földekre a fent kitett okoknál fogva az új falút kiszállítani s házainkat oda felépíttetni minél hamarább megengedni annyival is inkább Kegyeskedne, mivel a most nemsokára közelgető zordon téli idők a Sátorok és Gunyhók alatt sínylődő és a legnagyobb nyomorúságban kínlódó sok ezer szegény adó fizető Jobbágyok ne kínlódnának és szenvednének. Költ Földeákon 1845. augusztus 20-án Legalázatosabb szolgái Tekintetes Nemes Csanád Vármegyébe kebelezett Földeák helység A földeákiak a Návayakkal támadt sérelmeikkel a nádorhoz fordulnak. 1845. augusztus 20. CsmL Földeák község iratai 41 j1838. sz. Számozatlan iratok, 1845. aug. 20. — A földeákiak földesuraik, a Návayak ellen már 1839-ben is panasszal fordultak a főispáni helytartóhoz, amiért földesuraik 30 hold kaszálót és 25 hold szántót elvettek tőlük, jóllehet még 1818-ban 2318 öl töltést építettek, amivel 3000 holdnyi legelőt mentesítettek. Panaszukra akkor a megye egyezségre hívta fel őket. Úgy tűnik, hogy a megegyezésből semmi sem lett, és 1845-ben orvoslásért a nádorhoz fordultak. Kérésük most is csak részben talált meghallgatásra. A kedvező helyen települt új község fejlődésnek indult. Minderre lásd: Bor H.. 193. SÍPOS ERZSÉBET: Szülőföldem. Földeák népélete. Kiadja a Makói Múzeum Baráti Kör és a Földeáki Egyetértés Tsz. 1982. 176 A hódoltság ideje után az árvizek elleni védekezés úgyszólván folytonos volt, de csak az egyes helységek, legfeljebb egy-egy megye mentette területét, a védekező tevékenységet nem hangolták össze. Az árvizek elleni küzdelem későbbi folyamatára különösen az 1844—45-ös tiszai árvíz hatott, amikor a magas vízállás 18 hónapig tartott. Ez a minden korábbit felülmúló árvíz adta a döntő lökést a Tisza-szabályozás megkezdéséhez. Szeged és a megye különlegesen veszélyeztetett helyzete indította arra Széchenyit, hogy az egész Tisza-völgy rendezésének programját kidolgozza. Ezért készíttetett Vásárhelyi Pállal új tervet a Tisza általános szabályozására, és ezért szervezte meg a munkálatok egységes és tervszerű végrehajtására hivatott Tiszavölgyi Társulatot. A Társulatba a Tisza-völgy valamennyi tásulatát beszervezte, és biztosította a munkálatok megkezdéséhez szükséges kölcsönöket. Tekintetes Rendek! Ő Császári Királyi Felsége ép olly szilárd akarat-, mint hő kívánattal viseltetvén a Tisza vidékét lakta honfiak boldogítása iránt, az érdeklettek vízszabályzási szándékát nem csak kegyelmesen méltánylani, sőt kegyes kiküldetésem mellett