Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOMTÓL A POLGÁRI FORRADALOMIG

lyesnek Hazánk Szabadságainknak legfájdalmasabb ingadozási közt sem tekinte­tett,barátságosabb kereskedési viszonyokat szültek — független Nemzetünknek — melly Fejedelme trónjának védelmére és dicsőítésére vérét s vagyonát ott, hol a szükségről kellőképp felvilágosítatott, feláldozni mindég kész vala, — kereskedé­sét és gyártását szintúgy mint többi tartományaiban ápolni és gyámolítani Hazánk­nak független állásával meg nem egyező gyarmati helyheztetésünket megszüntetni, jelesen pedig a cukorliszt termesztés s gyártás ellen Ausztriai Tartományaiban hozott mostoha vám rendszert visszavonni — és ezen úgy általyában a két nemzet közti kereskedést a viszonozás szoros elveire alapítani méltóztatna. Költ Szeg­váron November 21-én 1836. évben. Kárász Istvány Al Jegyző, Klazuzál Gábor Tábla Bíró, Gosztonyi Sándor Tábla Bíró, Temesváry István Főszolgabíró, Kiss Dániel Fő Ügyész, Szabó Lajos Tábla Bíró. Csongrád megyei bizottsági vélemény a birodalmi gazdaságpolitikáról (1836). CsmL (SzF) Csongrád vm. Nem. Közgy. ir. 1427f1836. sz. — A bécsi udvar gazdaság és vámpolitikájára: MÉREI GYULA: Magyarország gazdasága (1790—1848). MOT 5/1. 226—232. Kisasszony hava = augusztus, indirectus = közvetett, financiális = pénzügyi, monopólium = egyedárusítási jog 166 A töröktől visszafoglalt területeken a megtelepült lakosságot általában kedvezmé­nyekbenrészesítették, így a földesúri járandóságaikat több évre előre megállapított összegben fizethették, ezenkívül természetbeniekkel és némi robottal tartoztak. A Mária Terézia-féle urbárium bevezetésével kedvezőtlenebb lett a helyzetük, mert a rendeletben meghatározott tartozások lényegesebben magasabbak voltak, mint a korábbiak. A földesurak birtokaikból a jobbágyoknak bérbe is adtak. Sőt a kisebb királyi haszonvételeket, az un. regálékat is bérbeadták a többet Ígérőnek. Az alább közölt dokumentumból kiderül, hogy a kisebb regálékból a földesúrnak (a csanádi püspök) jelentékeny jövedelme származott. Feljegyzése A Méltóságos Csanádi Püspökség Makói Uradalmában lévő nemtelen haszon­bérlőknek, és haszonbérlési fizetések mennyiségének az 1838-ik esztendőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom