Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOMTÓL A POLGÁRI FORRADALOMIG

A Szőreg-Gyálai határban 3600 holdon maga is sikeresen gazdálkodott, itt gyapot termesztéssel is kísérletezett. Elgondolásainak nagy részét írásban is közreadta. Épületeket tervezett, támogatta Kelemen Lászlót és színtársulatát, majd a Wesselényi Miklós pártfogása alatt működő színjátszókat. Legnagyobb hatású művében (A Tiszát a Dunával öszve kaptsolö ujj hajókázható tsatorna... 1805.) a Duna-Tisza csatorna révén Szegedet és környékét közvetlenül szerette volna a dunai hajózásba kapcsolni. Tervét Széchenyi István is beépítette közlekedési tervezetébe. Amint az alábbi dokumentumból megtudjuk: Vedres a nehezen művelhető homokos területeket a „sivány, homokságot" erdők telepítésével kívánta hasznosítani. KEGYES OLVASÓ! Ha valaki Magyar Hazánknak főképp alsó vidékeit szemléli, első tekintettel alig foghattya meg azt: miképp élhessenek azokon az emberek Erdők nélkül!... Egész fájdalommá válik végre a gondos utazónak vizsgálódása akkor, midőn azt látytya, hogy: a legszükségesebb épületekre való fák is, úgy szintén mindenféle faeszközök és szerszámok a mezei gazdaság nagy hátrahagyásával, messze fődrül, és pedig többnyire szekereken! — hordattatnak azon hellyekre, ahol azokat a szegény emberek, nagy költséggel kéntelenítetnek maguknak megszerezni! — Mi magunk is érezzük ezt a nyomorgató szükséget és lelkessen még se nyúlunk ennek elhárításához!... Erdős Oskola volna szükséges itt az Alföldön is valahol, mellyben gyakorolva arra taníttatnának az iffiak: miként kellessen Erdőket ültetni, gyarapítani, s mindenféle hasznos fákat termeszteni! — mert az üdő halad; és olly akadályok adhattyák későbben magukat elő, mellyek vagy nehezítik; vagy hátráltattyák; vagy éppen lehetetlenné teszik későbben ébredező törekedéseinket... TEKINTETES NEMES TANÁTS! Szeged Várossá mostanában hasznosabb dolgot nem tselekedhet, mintha az ő minden haszontalan és kártévő Sivány Homokjait eladja; közönséges költséggel béültetteti; és az azokon származandó erdőket helyes gondviselés alatt fogja tartattatni. Az azomban nem jól esne, ha hogy némellyek mostanában sok holdakat felfognának kedvük szerént, és ez által másokat ezen erdő birtökbul kiszorítanának, vagy hogy: öszve vegyék maguknak az egész erdőt, s úgy végre maguk legyenek á vásárban. Erre talán hasznos volna abban megállapodni, hogy egy házhelyre esztendőnként több erdőt egy holdnál felfogni ne légyen szabad; és hogy a házhelyeket mindég erdőkkel egygyütt kellessék eladni. Azon éppen semmit sem kell törekednünk, hogy: hogy? s mi móddal lehet azon szörnyű Siványságot Erdőkké változtatni? mert azt igen könnyen, és valóban, egy érezhetetlen költséggel megtehettyük...