Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

A KIRÁLYI VÁRMEGYE

2. A kiszombori körtemplom. XII. század. 11 Vidékünk XI—XII. századi lakóinak életéről a földművelő és az állattenyésztő életmódra utaló adatokon kívül a gazdaság egyéb ágaira vonatkozóan igen kevés híranyag maradt ránk. Idrisi leírása, amelytől nem kívánhatjuk a mai pontosságú földrajzi ismereteket, Csanádot és Csongrádot virágzó, szép városokként emlegeti. Ebből arra lehet következtetni, hogy a két településen nagyobb számú lakosság élt, mozgalmas kerelkedelmi élet zajlott. A két hely bizonyára több iparág — ha nem is nagy számú — képviselőjének, kézművesnek adott otthont. A két város tehát nemcsak hatalmi és közigazgatási központként működött. .. .Keve városától Magyarország földje felé az út északnak halad. Magyarország legnagyobbrészt a Csanád [valójában a Maros] és a Tisza folyó mentén található. Ez a két folyó együtt ered a Kárpátok hegyből, amely Magyarországot Lengyelországtól és a Mágus földjétől [Halics, kunok országa?] elválasztja. A két folyó együtt folyik nyugat felé. Ezután a forrásuktól nyolc napi járóföldre találkoznak,