Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOMTÓL A POLGÁRI FORRADALOMIG

változásaihoz fog alkalmaztatni, az eszerént egy-egy hajónál keresett sommapénz azután is az eddig folyamatba volt rendszabás szerént osztattatván el az Hajóslegények közt. A Hajóslegény mind maga személyére, mind véle egy házban és egy kenyéren élő Gyermekeire való nézve felmentetik a katonaságtól, testvérjei azonban, ha szinte véle egy házban laknénak, s osztatlanok volnának is, semmikép ide nem értetnek. Szint eszerént lakóháza is ment a Katona-Kvártélyozástól, egyedül a különös, és elkerülhetetlen szükségnek idejét kivévén. Felszabadíttatik tovább a Hajóslegény mind maga személlyé, mind véle lakó gyermekeire való nézve a falusi bíró hatalmától, hogy mindazonáltal az egyenetlenségek, és civakodások mind a Hajósok között, mind pedig a lakosokkal támadható perekben, más egyébb ügyekben hathatósan eltávoz[tat]hassanak. Felszabadíttatik tovább minden aerarialis, Vármegyei és Községbéli fuvarozásoktól, a Kézi Munkáktól nemcsak a Királyi Szolgálatban töltendő üdőben, hanem egyátallyában a téli hónapokban is. Hogy a Hajdúk, Bírák és Más Közönségbéli Szolgák Házaikat, feleségeiket távollétekben se háborgassák, a megkülönbözés végett egy fekete táblára festett hajó Cím fog házaikra függesztetni. A különös és elkerülhetetlen szükségnek esetén kívül gabonájok betakarítására minden esztendőben az egész július hónap alatt a hajós szolgálatból magát elhúzhattya. A transzport megindulása előtt tartozni fog négy vagy ha ünnep jönne közbe öt nappal előbb Aradon megjelenni és magát a Transzport Tisztség előtt bejelenteni, ha azonban ezen napok eltelésével a Transzport készen nem lévén, még meg nem indulhatna, s a hajós ezen napok alatt a hajó mellett Mesteri vagy Napszámosi Munkát tenni ezen különös munkájáért dolgának mineműségéhez mérsékelt, illendő napi bért fog kapni. A hajóslegény nemcsak minden transzportnak végével elkerülhetetlenül ki fog fizettettni, hanem még a felét, ha Aradon a hajó felkészítésére megjelenvén, pénz nélkül szűkölködne és az elkerülhetetlenül szükséges útiköltségeit magát jelenteni a Transzport Tisztségnek Cassájából mérsékletes előre való fizetéseket is nyerhet. Az Arad és Szeged közt a Maroson közlekedő sőszállító hajók hajósainak kötelmei. 1790. CsmL Nyomtatványok gyűjteménye. Korabeli kézzel irott iratról készült fénymásolat. — A sószállításra lásd: REIZNER I. 241., 281. JUHÁSZ ANTAL: A deszki hajóvontatók. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1966. UO. A tiszai tutajozás és a szegedi supermesterség. U. o. 1960—1962. Szeged 1963. A sajtényiak kötelezettségére: CsmL Návay János alispán után maradt iratok 98/1810. sz. A hajókat Arad és Szeged között 1500 mázsával lehetett terhelni. (Bécsi mázsa = 56 kg.) Víz ellenében csak feleannyival terhelhették. A Zám-szegedi út 4 és 1/2 napig, visszafelé 7 napig, tartott. A hajó személyzete 7 főből állott, visszafelé hatan húzták, a szerződött hajóslegény pedig kormá-