Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - A MEGYE ÚJJÁSZERVEZÉSÉTŐL AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOM MEGINDULÁSÁIG

Nyolcadszor: A mely Búzája, és Árpája vagyon azokbul legeló'szer is az adósság ki mérettetvén azoknak negyed része Nagy Andrásnak jusson. Kilencedszer: A melly köles, vagyon az Veremben az az adósságoknak ki fizettésére Nagy István Fiúnak kezénél maradgyon. Tizedszer: Mivel hogy az András az attyát az eő utolsó nyomorússagában elhagyta, s megszomorétotta, az öreg asszonyt is nem ő, hanem az István tartani fogja. A házi és Szállási őreksegbül ki rekesztetik, melly is Istvánnak fog maradni. Tizenegyedszer: Ami az házhoz tartozandó eszközöket illeti az őreg asszonynak Szabad Akaratytyára hagyatik, úgy hogy a Kinek mit akar adni, vagy hagyni Szabadon adhasson. Tizenkettedszer: Az Szállásnál lévő Takarmánybul, úgy mint Szénából, és Szalmábul negyed része Andrásnak hagyatik, a többi Istvánnak maradyon. OSZLÁNYI JÁNOS Nótárius manu propria VARGA FERENTZ mp. Joó FERENTZ mp. KRISTÓ FERENTZ mp. SZŰTS JÁNOS mp. Egy makói jobbágy végrendelete, 1773. CsmL Makó v. It. Végrendeletek Gyűjteménye 2. sz. Kiadva: TÁRKÁNY Szűcs ERNŐ: Makói parasztok végrendeletei. Ethnographia, 1974. 2—3. sz. 500—501. — Lásd még: TÁRKÁNY Szűcs ERNŐ: Vásárhelyi testamentumok. Bp., 1961. Csongrád megye városainak levéltáraiban több száz végrendelet található a XVIII. és XIX. század első feléből. testamentum = végrendelet, dispositio = rendelkezés, sigillum ut supra = pecsét, mint fent, modificatio = módosítás, ecclesia = egyház, reparatio = javítás, cum proportione = arány szerint, accomodáltat = hozzá szabassék 141 A mezőgazdasági árutermelés növekedése a XVIII. századvégétől mindaz uradalmakban, mind a jobb módú paraszti gazdaságokban cselédeknek, tehát tartósan lekötött bérmunkásoknak az alkalmazását kívánta meg. Békésben, Csongrádban, Csa* nádban egyaránt növekedett a béresek és szolgák száma. Összefüggésbe került mindez az allodizáló nemesi birtokkal és a paraszti árutermelés növekedésével. A vármegye időről időre megállapította a cselédbéreket, és kidolgozta a cselédrendtartást. A fel-