Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)
AZ ÚJRATELEPÍTÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC VÉGÉIG - A MEGYE ÚJJÁSZERVEZÉSÉTŐL AZ ELSŐ NEMZETI MOZGALOM MEGINDULÁSÁIG
A városi tanácsnak jogában állott statútumokat, rendszabályokat alkotni. A rendszabályok nem állhattak ellentétben az országos törvényekkel és rendeletekkel. A szabályrendeletek és az ilyen jellegű különféle határozatok becses források, amelyek rávilágítanak a városon belüli hatalmi viszonyokra, az irányításra, a gazdálkodásra, különösképp a rendészeti ügyekre, az adózásra és az élet mindennapjainak olyan jelenségeire, amelyek a közösség érdekében szabályozást kívántak. SZEGED VÁROSI STATÚTUMOK 1720 Vásárok engedélyezése ... Harmadszor. Mivel pediglen felséges császár és koronás urunk ő Felsége nemes városunknak jeles privilégiumokkal condecorálván, boldog emlékezetű Leopold császárunk és király urunk ő felsége által conferált, ő szerint esendő Szent György és Szent Mihály két vásárunk mellé most újonnan más két vásárokat Augusztus 4-re, Szent Domonkos confessor napjára egyiket; másikat penig pro ultima Novembris Szent András napjára kelletik szerezni, és ő felségétül kegyelmesen confirmáltatni, közönséges vox determináltatott. Elöljárók választása és kiküldetése Bécsbe Melyek így praemittáltatván, nevezetes vitézlő Csöke János uram ő kegyelme nemes városunknak fő notariusságára hivattatván, köz akaratbul el is választatott, és szokás szerint városunk főnotaríusságának viselésére az praesentalt juramentalis forma szerént előttünk solenniter hitit letette, kinek hogy Isten ő szent Felsége a notariusságbeli functióban fris jó egésséget és hosszú életet adjon, közönségesen appraecáltatott. Úgy nemkülönben tekintetes nemzetes vitézlő, Temesvári János főbíró uram ő kegyelme felséges császár és kegyelmes koronás király, hatodik Carolus urunk ő felségétül sok, rendbeli hív szolgalatjáért, melyeket mind főnotariusságában, mind penig bíróságbéli viselésében ő felsége armadája mellett cselekedett, armalist mind magának, mind penig kedves házastársának s feleségének Kün Susannának úgy utriusque sexus successorinak, már születteknek és ezután per Dei gratiam születendőnek részekrül nyert, az mely már generális concursusban elolvastatván az tekintetes nemes magistratus előtt egyenlő akarattal ő kegyelmének és praescriptusinak hosszú életet, és friss jó egészséget kívánt ezen nemesi szabadságának viselésire.