Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)
TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A MEGYE ÚJJÁSZERVEZÉSÉIG
Méltóságos Feő Generális Eó'rökös jó és kegyelmes Urunk! Úgy vagyon, hogy ez folyó esztendőben még ez ideig az Nagyságos Kegyelmes gratiájából reánk helységünkből bennünket ki bontakoztató és siralmas bujdosásra ki küldő parancsolat nem jőt! MeUyért is Isten álgya meg Nagyságodat! Mind azon által mivel környékbeli feleink részszerént már bujdosásra kinteleníttettenek menni, részszerént parancsolat alatt vadnak, tartván attul, hogy úgy járunk mi is, Nagyságodat mint Kegyelmes és jó Urunkat Isten egyetlen egy gyámolunkat praevius [előzetesen] akaránk Embereink és alázatos Instantiánk által bizodalmasan requirálnunk [megkeresnünk], alázatosan kérvén Nagyságodat, hogy Úri elméje gondollyon és tanállyon meg maradásunkban módot, és szánakozzék és könyörüllyön rajtunk, igaz kötelességű örökjein, vegye tekintetben Nagyságod mind az házához s mindaz haza javára fegyvert kötőt haza okát, mely állapotban lévő fiaihoz való nagy és tiszta hűségünket mind kárára az hazának nem létünket is, mert ha ellenkezőről convical ki bennünket azon kívül az mit az Ellenség részéről kinteleníttetünk tselekedni, mint hódoltság ami büntetessünk. Considerallya [gondolja meg] szánakozó Úri elméjével Nagyságod az reánk ki volt ez időben szakadatlanul szorosan vigyázó ellenségnek torkában létünket ez sok esztendőktől fogvást nem történt szörnyű vizektől volt környül vetettésünket az sok úszó vizeken segíthető eszközbeli nagy fogyatkozásinkat az számtalan sok Eözvegynek árvának gyámoltalannak, kiknek ez szomorú időben menedékök volt helységünk az halálnál keservesseb bujdosásbéli sorsokat s állapattyokat mindnyájunknak pedig szörnyű kárunkat ez miatt következő nagy és szenvedhetetlen szükségünket, és így sem magunknak sem Nagyságtoknak nem használhatásunkat és javailyon hozzánk a Nagyságod ezörször meg tapasztalt Úri kegyelmes jó akarattya és gratiája ebben is, hogy követ Embereinket Úri gratiából meg maradásunk felől bocsása oly kegyelmes válasszal vissza hozzánk, hogy azoknak meg jütük és jó hír hozások legyen ollyan minékünk minemű az meg fáradtaknak az hideg víz. Ha pedig az Nagyságtok értelmes teczése és bölcs végezése szerént ugyan csak el kel bujdosnunk mi készünk vágynak fejet hajtani el hitetvén azt magunkkal, hogy Nagyságodnak miat Kegyelmes Urunknak reánk Örökire singularis [egyetlen] gondgya lészen és eszt mint praevie el adgya, mind annak idejében, mind szörnyű türős Helységbelieknek, az ellenség ellen való Oltalmunkra elegendő és jó Ordinantiája [parancsolatja] Hadat bocsát és az sok uszó vizeken való költezkedésünkre elegendő eszközt annyi népnek Kegyelmes Úri gratiájából [kegyességéből] szolgálatat az melyre is az Istennek irgalmasságára alázatossan kérjük Nagyságotokat, Másként úgy alván s maradván meg a dolgok az mint vadnak, mi hanem ha magunkat Feleségünket Gyermekünket és az sok gyámoltalanokat Jószágunkkal együtt nyilván és Vakmerőjül az ellenség fegyverére s praedállok kezére adandgyuk, különben nem Költőzödhetünk mely szörnyű esetünkben hogy Nagyságotok nem gyönyörködik benne kétségünk
