Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A MEGYE ÚJJÁSZERVEZÉSÉIG

A kegyelmes titkár, az Ideiglenes Hadi Hivatal könyvelője, a gabona begyűjtésében ezen szabály alapján jár el, s pedig Baján, a kegyelmes könyvelő által 2—3000 köböl szemestakarmány, most az előző évi köteles rész árpából telt ki, de még 400 köböl meglévő hátralék maradt. Vajon ezek beadása a parasztokra érvényes-e, vagy nyugta ellenében kell elszámolni, s azután tovább ezt a beadást fent kell-e tartani. Szabadkára, ahová én együtt mentem vele, gabonát átvenni, 1 Ft-ért, árpát és zabot 30 kr-ért engedélyeztem. A város itt a gabona szállítására 18 pénzt (dénár), egyedül egészen keveset, adott. Az elmondottakhoz akkor hát a nagytekintetű Kamarai Adminisztráció kegyelmes válaszát alázatosan elvárva, ajánlom magamat, a nagytekintetű Császári Kamarai Adminisztrációnak, legengedelmesebb alattvalója, JOSEPH COMETH s.k. Szeged, 1700. június 2-án (Cím:) A Nagytekintetű Császári Kamarai Budai Adminisztrációnak, az én Kegyelmes Parancsoló Uraimnak, Budára. Cometh József levele a határőrség szervezése ügyében. 1700. június 2. OL. E-281, Budai kamarai Adminisztráció, Berichte und Schreiben, pag. 287—288. Német. Vass Előd fordítása. — A tiszai (szegedi) határőrségről bővebben: IVÁNYI ISTVÁN: A tiszai határőrvidék, 1686—1750, Budapest. 1885. 13—28. Ezenkívül TAKÁCS SÁNDOR : Kísérletek a magyar haderő feloszlatására 1671— 1702. Századok 1904. 341. A szerző Herdegen János Lénárd szegedi kamarai prefektus által a bécsi udvari kamarához felterjesztett tiszai határőrvidék helységeit tartalmazó összesítő táblázatát közli. A szegedi rác határőrség lovas (huszár) és gyalogos (hajdú) századainak jegyzékeit közölte: REIZNER IV. 295—309. és 324—327. Összességében Csongrád megye mai területén a tiszai határőrvidékhez tartozó magyar és rác határőrség Szegeden és Röszkén, a marosi határőrvidékhez tartozó rác határőrség Magyarcsanádon és Nagylakon volt. A határőrtelepülések között a folyópartokon ú.n. „csárdák" nevű őrhelyek létesültek, amelyek az őrszolgálat helyei voltak. Később a rác határőrök kereskedni kezdtek, és így a „csárdák" szóból kialakult a szó mai értelmében használatos csárda. 119 A szegedi kantorai felügyelőség által igazgatott öt megye (Szolnok, Békés, Csanád, Csongrád, és Bács-Bodrog) területén fekvő lakott és lakatlan helységek valamint puszták összeírására 1700 decemberében került sor. Ez az összeírás feltüntette az egyes lakott helységekben a megtelepedés idejét, s utalt a nemzetiségi megoszlásra. E kamarai összeírásba az e területen megalakuló rác határőr-helységek is bekerültek, mivel a határőrvidék gazdasági irányítása a bécsi udvari kamara hatáskörébe tartozott.