Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A MEGYE ÚJJÁSZERVEZÉSÉIG

bizonyos tekinteteknél és a szükség úgy hozván magával ő fölsége szolgálatának érdekeinél fogva gróf Caraffa császári altábornagy úrtól, mint a kire ama [TiszaMaros-vidéki] végek igazgatása, míg a jelen téli évszakot tekintvén, az említett nyitrai és [vág]sellyei helyőrségbelieket kényelmesen át lehend szállítani Szegedre, a jelenleg itt lakó és ide helyezett magyar katonaság is nevezett Berchény fő kapitány kormányzata alatt helyben maradni tartozik, s minthogy e mondott magyar vitézlő rend a németektől elkülönítve, a külső palánkban [exterioris Palanca] szállásol, tehát eme külső város [exterioris civitatis] kulcsairól, s úgy a kapuk őrzéséről, valamint a külső őrségekről, ugyancsak Berchény Miklós úr fog rendelkezni és gondot viselni, mostantól kezdve mindaddig, míg csak ő fölsége másként intézkedni nem méltóztatik. Ellenben a várbeli őrségeket az ott tanyázó elég számú német katonaság tartozik kiállítani. Egyéb iránt maradván, stb. Bécsben, 1686. december 15-én, a császár által a főhaditanácstól. Sellye főkapitányának Berchény Miklós úrnak, székes bárójának, a fiatalabbiknak. Bercsényi Miklós főkapitányi kinevezése a szegedi Palánk-városrész magyar helyőrségéhez. Bécs. 1686. december 15. Kiadva: THALY KÁLMÁN: A Székesi gróf Bercsényi család, 1525—1835. 1. Bp. 1865. 312—313. — Bercsényi Miklós főkapitányságáról: TAKÁTS SÁNDOR: Kísérletek a magyar haderő feloszlatására 1671—1702. Századok. 1904. 340—342. Továbbá REIZNER I. 213—217. 117 A török kiverése utáni években a mai Csongrád megye területét 1687 elejétől a szegedi kamarai felügyelőség (Prefektoratus) igazgatta s adóztatta. Az egyházi és magánbirtokos földesurak Csongrád megyében alig játszottak szerepet. A földbirtokok kiosztását a kamara végezte azok között, akik a fegyverváltságot kifizették, és királyi adománylevéllel rendelkeztek. 1697. május 7-én a szegedi Palánk városrészt tűzvész pusztította el. A szegedi Palánk városrészben ekkor a Főhadbiztosság és a budai Kamarai Igazgatóság helyi felügyelőségének székháza is elhamvadt. Ezenkívül még több katonai és kamarai intézménnyel együtt itt helyezkedett el a Profuntház, amely a török ellen még Dél-Magyarországon harcoló császári csapatok élelmezését intézte. Ezek leégése a dél-magyarországi császári katonai-kamarai igazgatás központját érintette, mivel az akkor a szegedi Palánk városrészben székelt. Ezért újjáépítését azonnal megkezdték. Az itt 1697-ben kialakított új településszerkezet 1715-ig maradt fent. E településszerkezetről telekkönyv készült, s ebben 497 telek leírása sze-