Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

HONFOGLALÁS ÉS TÖRZSI ÁLLAM

feküdt. A megye megszervezésével együtt járt a latin egyház és hit terjesztése. A korábban Marosvárott székelő görög ritusú szerzeteseket Csanád az általa alapított oroszlánost (a Marostól délre) kolostorba telepitette. ...Csanádot... azzal tüntette ki a király, hogy őt a királyi-ház és az Ajtony-ház főemberévé nevezte ki. Ezt mondta ugyanis: „Ettől a naptól kezdve azt a várost nem hívják Maros városának, hanem Csanád városának. Mivelhogy az én ellenségemet eltetted láb alól, az ő tartományának a feje leszel, magát a tartományt pedig nevedről nevezed, s legyen annak neve jövendőre nemzedékről nemzedékre Csanád megye." Ezután Csanád visszatérve arra a helyre, ahol az oroszlánt látta álmában, monostort építtetett Boldog György vértanú tiszteletére, s oda betette a Boldog Keresztelő János monostorának említett görög szerzeteseit az apáttal együtt... Csanád megye megalakítása. A nagyobbik Gellért-legenda (részlet). XIV. század vége. Kiadva: SRHII. 492. Latin. Fordítása: Szöveggyűjtemény 363. — Mivel Csanád megye kialakulását fegyveres harc előzte meg, és ennek történetét lejegyezték, pontosan tudjuk a megye létrejöttének körülményeit. Adatok hiányában viszont annál kevésbé ismerjük Csongrád megye kialakulásának módját és idejét. Szent István és Ajtony összecsapásának időpontjára lásd: KRISTÓ GYULA: Megjegyzések az ún. „pogánylázadások" kora történetéhez. AUSZ XVIII. 10—18. Ajtony és Csanád küzdelmét részletesen feldolgozta SZEGFŰ LÁSZLÓ: AZ Ajtony monda című munkájában (AUSZ XL. 16—18.). A megyék kialakulásával kapcsolatosan más véleményt fejt ki GYÖRFFY GYÖRGY: István király és műve 172—173. és TF I. 836. 6 Az államszervezéssel, a királyi vármegyerendszer kiépítésével egyidőben haladt az egyházszervezet, a püspökségek létrehozása is. A mai megye területe három püspökséghez tartozott. Szeged és a tőle dél-nyugatra eső vidék a bács-kalocsai, a megye északi területe a váci, Hódmezővásárhely és Makó környéke pedig a csanádi püspökséghez tartozott. Ez utóbbinak első püspöke a szent életű és tudós velencei származású szerzetes, Gellért lett. A püspökségek szervezése sem volt egyszerű dolog. Részint az elegendő pap hiánya, részint a lakosok ellenállása nehezítette a térítő munkát. Összegyűltek tehát a király parancsára a szerzetesek az ország különböző monostoraiból: a váradibol kettő, István és Anzelm, a zalaiból kettő, Konrád és Albert, Bélből kettő, Krátó és Tászló, Pannonhalmáról négy, Fülöp, Henrik, Lénárd és Concius. Ezek tízen áldozópapok voltak, és írástudó férfiak. Csanád ispán ezeket szekerére ültetve a csanádi egyházmegyébe vitte, mégpedig legelőször Oroszlánosra, ahol Boldog György vértanú tiszteletére monostort akart építtetni.