Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TÖRÖK BERENDEZKEDÉSE, A MEGYEI KERETEK FELBOMLÁSA 1542—1596

sük engedély levele [tezkere] ismeretével számolva három év elmúltával tizedeket és illetékeket adjanak, s ez az új császári defterbe feljegyeztetett. Bevétel [hasil]: 16 666 [akcse], 333 Ft 32 dn A szegedi szandzsákbéghász-birtokai, a nevezett szandzsák szegedi náhijéjában; Szeged város lakói, tartoznak a nevezetthez, 85 900 [akcse], 1718 Ft Anyás falu, tartozik a nevezetthez, 2800 [akcse], 56 Ft Dóc [Docs] falu, tartozik a nevezetthez, 2300 [akcse] ,44 Ft Reszke falu, tartozik a nevezetthez 2300 [akcse], 46 Ft Farka falu, tartozik a nevezetthez 1500 [akcse], 30 Ft Martonos város ,tartozik a nevezetthez, 3200 [akcse], 64 Ft Szentpéteri falu, tartozik a nevezetthez, 4000 [akcse], 80 Ft Százegyház falu, tartozik a nevezetthez, 3700 [akcse], 74 Ft Szent Iván falu, tartozik a nevezetthez, 1900 [akcse], 38 Ft Serked falu, tartozik a nevezetthez, 2300 [akcse], 46 Ft Összesen: 109 700 [akcse], 2194 Ft A szegedi szandzsák török birtokosai. Keltezetlen. Isztanbul, Basbakanlik Arsivi, Tapo defter, No. 1044. A kötetben Buda, Esztergom, Hatvan és Szeged szandzsákbeli zeamet,- timar,- és a várak janicsárjai birtok tímár defterének kivonatai (defter-i mücmel) találhatók meg. Törők. Vass Előd fordítása. — Keltezését, az adatainak az 1548. évi és az 1553/54. évi defterekkel való összevetése alapján, 1553-ra tehetjük, s megfigyelhetjük a Szeged alatti 11 falu újjátelepülésének feltételeit egy egykori török feljegyzésben. Ali falu három év múlva kilátásba helyezett adóösszegei megegyeznek az 1548. évi defterben közölt összegekkel. (Erről VASS ELŐD: A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi török adóösszeírása, Tanulmányok 1979. 51—63.) A Szeged alatti 11 falu nem szerepel az 1553/54. évi fejadóösszeírásban sem. Kiadva: VASS ELŐD: A szegedi náhije 1553—1554. évi török adóösszeírása. Tanulmányok VI. 88—92. 89 Az 1552. évi nyári hadjárat után török kézre került Csongrád megye, amelynek területén Gyula várának őrsége képviselte a magyar államiságot. A még meglévő nemesség Gyula várába húzódott, és onnan próbálta meg jogait érvényesíteni. Ezen a területen Gyula vára szedte a királyi hadiadót (subsidium) is. A legkorábbi adóösszeírás szerint 1553-ban Csongrád- és Csanád megyében sem alispán, sem szolgabíró nem működött. Csongrád megyében a gyulaiak 1553-ban 17 lakott helységet írtak össze, de ezek közül hat helység fizetett csupán 36 porta után 36 Ft-ot, s további 11 helység az adóval hátralékban maradt. Csanád megyében ugyanekkor húsz lakott helység 191 portája után 191 Ft-ot jegyeztek fel. Az összeírásban a helységeknél a porták számán kívül a földesúr neve és lakói állapotának leírása a bírók esküje szerint került bejegy-