Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TÖRÖK BERENDEZKEDÉSE, A MEGYEI KERETEK FELBOMLÁSA 1542—1596

jük, tüstént rendeljen és küldjön a szegedi vár megostromlására ágyúkat mindenféle tartozékokkal, lőporral, golyókkal és egyebekkel. Arra is kérjük még, méltóztassék urasságtok a királyi felségnek szóló levelet futárral továbbítani. Jó egészséget kívánunk urasságtoknak! Kelt Makón, 1552-ben, Péter ünnepe utáni szerdán [február 23], ÁLDANA BERNÁT, a spanyol katonaság főkapitánya, a királyi felség tanácsosa és seregeinek marsallja. Tisztelt Pázmán Péter úrnak, a váradi vár parancsnok urának nagyra becsült barátunknak. Áldana Bernát Nagyváradra irt segélykérő levele. 1552. február 23. Wien.Haus—Hof-und Staatsarchív, Ungarische Aktén. Kiadva átírásban: REIZNER IV. 148. Latin. Bellus Ibolya fordítása. — A török Szeged elleni támadásának híre különféle változatokban országosan, sőt külföldön is elterjedt. A résztvevők közül talán legfontosabb Áldana Bernát véleménye. KROPF LAJOS: Áldana verziója a szegedi veszedelemről. Hadtörténeti Közlemények IX. évf. 1. füz. Budapest. 1896. 106—112. 1. Ugyanerről még MÁRKI SÁNDOR (Arad vármegye és Arad sz. kir. város története. Arad 1893. II. köt. 1. rész, 545.) részletesen írt. Áldana Bernát 1548-ban jött be, ő a Nagy Kampó, s bátyja Jüan Villela de Áldana írta meg hadi vállalkozásait, s így került Spanyolországba a szegedi veszedelemről vallott „verziója" is: Memóriái Historica Espanol, 10. köt., pp. 497—524. Schradt Kristóf, Pozsonyban 1542. március 3-án kelt levelében a Brüsszelben élő özvegy Mária királynőnek is beszámolt a szegedi eseményekről: „... Bakits Péter Szeged várost a polgárok segedelmével elfoglalta, a várat pedig ostromolja. Segítsége érkezik Erdélyből, de a beglerbég is készül a várat megsegíteni..." (Kiadva HATVANI MIHÁLY: MTE. I. oszt. Okmánytárak, II. köt. Pest 1857.328.) A szegedi eseményekről szólnak Horvát Bertalan levelei Gyuláról. 1552. március 7-én Castaldohoz a következőket írta: „...az pasa még itt vagyon Szegeden és Kaszim az előbbeni pasa az is itt vagyon vele minden népével egyetemben, azt nem tudjuk, ha rabolni akar-e, avagy mi legyen akaratja..." Másik levelében Kétegyházáról 1552. évből keltezve Teuffel Erazmushoz írta: „... szinte akkor értem vala az szegedi révben hogy immár megverték volt az mi népünket..." (Kiadva: SZÁDECZKY LAJOS: Magyar levelek a XVI. század közepéről. Történelmi Tár 1880-dik évf., Budapest 1880, 599—600.) Tinódi Lantos Sebestyén szerint a várost elfoglaló hajdúk és királyi katonák „tizenkettőd napon ők megmonstrálának", s ugyanerről Verancsics Antal verziója szerint: „...tizenigyed napra..." érkezett meg Ali budai pasa felmentő serege, s ütközött meg az ostromlókkal. (Kiadva: BESSENYEI JÓZSEF: Verancsics Antal, 1504—1566 Memória Rerum (Verancsics-Évkönyv), Bibliotheca Historica. Budapest 1981. 98.) A különböző „verziók" között szerepel még Istvánffy Miklós írása is, aki erről ezt írta le: „... Hizir bég egy Damjan nevű rácot küldött el Hadisz Ali budai pasához segítségért, aki éjjel kiszökött, s el is ért Budára, a magával vitt galamb által küldte előre a választ..." (ISTVÁNFFY, NICOLAUS: Regni Hungarici História Köln 1685. Liber XVII.) A fent ismertetett hat „verzió" közül Szakály Ferenc véleménye szerint Áldana Bernáté a leghitelesebb.