Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TÖRÖK BERENDEZKEDÉSE, A MEGYEI KERETEK FELBOMLÁSA 1542—1596

Méhkastized 160 [akcse], Bárány tized 12 darab, 123 [akcse], Haltized 2021 [akcse], Szénatized 800 [akcse], Sertés adó 520 [akcse], Büntetéspénz 110 [akcse], A vámilleték jövedelméből 68 400 [akcse], Az átkelési illeték jövedelméből 26 000 [akcse], A vásári és a piaci illeték jövedelméből 1000 [akcse], Kazdak Fábiján malma, egy kerekű, illetéke 50 [akcse], Apor István malma, egy kerekű, illetéke 50 [akcse], Szűcs Gergel és Bálind Vincse malma, egy kerekű, illetéke 50 [akcse], Bálind Vincse és Szűcs Gergel malma, egy kerekű, illetéke 50 [akcse], Csongrád város első török adóösszeírása. 1548. Bibliothéque Nationale. Párizs. Manuscrits Turcs. Supplement. Nr. 76. Török. Vass Elődfordítása. Kiadva: A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi törők adóösszeírása. In: Tanulmányok 1979. 63—65. — Abban az időben 2 magyar dénár 1 török akcsét ért, tehát Csongrád város 7400 dénár török fejadót (dzsizje, vagy forint adót) és 28 088 magyar dénár török tízedadót adott. Az összes török adójának értéke, tehát 354 Ft 88 dénárt tett ki. Az egyes adófizetőre eső összes török adó átlagos összege 4,79 Ft volt. „h": házas, „1": legény. 85 Amikor Szeged 1542 októberében a török uralmába került, amakóiak siettek megerősíteni városukat. Nyolc év múlva, amikor a Csanád megyei várak, kastélyok és városok sorban török uralom alá kerültek, Makó sem kerülhette el sorsát. A várost először (1551. november végén) hódoltató Kamber béget, a nagylaki kastély török parancsnokát és nagybecskereki szandzsákbéget a makói polgárságnak a pusztákról behívott gulyások és marhahajtók (hajdúk) segítségével sikerült kiverni, Makó azonban alig tíz hónap múlva, 1552. júl. 27-én Ahmed ruméliai beglerbég Temesvár alól félvonuló hadainak esett áldozatul. Ekkor a város polgárai már elmenekültek, és a törökök által kifosztott és felégetett házak az ott maradt szegénységgel kerültek török uralom alá. A makóiak harcát Kamber béggel Tinódi Lantos Sebestyén énekelte meg. Amikor 1552-ben Debrecenből, Békés és Arad megyéken keresztül Erdélybe ment, feltehetően egy makói polgártól szerzett tudomást az esetről, s Kolozsvárott 1553 Karácsonyára fejezte be az „Erdéli históriát", amelyben a makóiak hőstettének is emléket állított.