Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

TÖRÖK VILÁG (Vass Előd) - A TÖRÖK BERENDEZKEDÉSE, A MEGYEI KERETEK FELBOMLÁSA 1542—1596

randóságára előlegül adott: 208 841 akcse, azaz 1044 magyar kamarai Ft 21 dénár [mégpedig] a szegedi vár tüzéreinek: 10 480 akcse, azaz 52 magyar kamarai Ft 40 dénár, a nevezett vár lovasainak: 68 756 akcse, azaz 343 magyar kamarai Ft 78 dénár, a nevezett vár azab gyalogosainak: 35 680 akcse, azaz 178 magyar kamarai Ft 40 dénár, a nevezett vár matralócainak: 50 138 akcse, azaz 250 magyar kamarai Ft 69 dénár (...) a szegedi várhoz tartozó csongrádi vár janicsárjainak [müsztahfiz]: 9235 akcse, azaz 46 magyar kamarai Ft 17 dénár... ...1570. febr. 26-án három évre a szegedi mukáta bevételezésére 900 000 akcsét, azaz 4500 magyar kamarai Ft-ot ajánlottak meg... ...1578. júl. 24-én három évre a szegedi mukáta bevételezésére 1 100 000 akcsét, azaz 5500 magyar kamarai Ft-ot ajánlottak meg... A szegedi török kincstári bevételek elszámolása. 1543—1578. Török. Velics Antal, Fekete Lajos és Káldy Nagy Gyula fordítása. Kiadva: VELICS—KAMMERER /. 25, 58, 64, 89, 116, 118, s II. köt. 1890. 42—43, 65, 177, 392, 526. FEKETE LAJOS—KÁLDY NAGY GYULA: Budai török számadáskönyvek 1550—1580, Budapest 1962. 291, 350, 376, 499. — A török akcse pénzértéket magyar kamarai Ft értékre magunk számítottuk át, s minden esetben jelöltük. Ebből megállapíthatóvá válik, hogy a szegedi mukátaa 1547—1550. évi jövedelmi kibővítésének ellenére, az akkori évi 5 ezer kamarai Ft bevétel az 1570-es évekre közel a harmadára esik vissza. A szegedi mukátaa bevételének közel a felét átlagosan a szegedi kikötői vámok és az árucikkek értékvámjai szolgáltatták, s így még érthetőbbé válik a kereskedelem hanyatlása Szeged környékén az 1570-es években. A fenti és más adatok szerint a szegedi mukátaa a török időkben átlagosan évi 1500—2000 Ft-ot szedett be, és ennek az összegnek mintegy a felét tette ki a kereskedelem különböző vámolása, pl. értékvámok, átkelési illetékek, stb. 82 A hódoltsági területeken a katholikus egyház távozása után gyorsan terjedt a reformáció. Szeged korai reformátorainak egyike az ott 1545-től lelkésszé lett, Abádi Benedek volt. A táj másik kiemelkedő reformátoraként, a szegedi születésű, Szegedi Kis István ismeretes. A csanádi egyházmegye területéről, a valószínűleg korábban ferencesszerzetes, Szegedi Kis István, 1543. márc. 22-én, Abádi Benedekkel együtt irati kozott be a wittenbergi egyetemre, s ebből is a Tisza-Maros szögében lévő korábbműködésére lehet következtetni, mivel Abádi Benedek korai működésének helyét is e tájon kell keresni. Visszatérésük (1545) után kezdték meg a reformáció terjesztéséti Skaricza Máié, Ráckeve reformátora, a személyes ismerettségükből fakadó tisztelettel 1682 körül latinul írta meg pártfogójának Szegedi Kis Istvánnak az életrajzát. Ebben az életrajzban a reformáció Csongrád megyei elterjesztéséről részleteket mutat bei