Blazovich László (szerk.): A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig - Csongrád megye évszázadai. Történelmi olvasókönyv 1. (Szeged, 1985)

ELŐZMÉNYEK

ELŐZMÉNYEK Csongrád megye területén a legrégibb idők óta éltek emberek. Történetükről és sorsukról keveset tud az utókor. Életmódjukra, szemléletükre tárgyi hagyatékukból lehet következtetni, amelyet a régész ásója hoz napvilágra a föld mélyéből, ahová évezredekkel előbb került. Az ősök hírét és emlékét az őket túlélő tárgyak őrzik. A Dél-Alföld legrégibb régészeti lelete, aMoustieri kultúra jegyeit magán viselő kőeszköz Felgyőn került elő. Megyénk területe hétezer év óta, a neolitikum időszakától töretlenül lakott. Letelepült és nomád életmódot folytató népek váltották egymást, egyik átadva helyét a másiknak. Az előbbieknek, az úgynevezett teli települések Tiszai kultúrához tartozó lakóinak világhírű hagyatéka a szegvári sarlós isten, a kökénydombi vénusz és a Hódmezővásárhely határában levő Gorzsa dombon állt egykori „város" népének számos tárgyi emléke. Az utóbbiak közül a bronzkorban élt okkersíros kurgánok — amelyeket kunhalmoknak neveznek máig is — lótenyésztő, nagyállattartó népessége hagyott ránk szembetűnő emlékeket. Több ezer földpiramist emeltek a Tiszántúlon, amelyek ma is látványosságul szolgálnak. Az i. e. VI. századtól írott források is szólnak az itt élő népekről. Ezek szerint az első, megyénk területén élő, név szerint is ismert nép a szkíta kultúrkörhöz tartozó agathürszosz, a második a szigünna. A Tisza elnevezése is feltehetően tőlük származik, őket a kelták egyik csoportja, a szkordiszkoszok követték, majd a szarmaták érkeztek a területre. A hunok uralma vidékünkön kb. 420-tól 454-ig tartott. Tudós és autodidakta kutatók az Alföldön számos helyre lokalizálták Attila városát. A gazdagságában egyedülálló nagyszéksósi aranykincs-lelet arra utal, hogy a vidéken gazdag hun fejedelem tartotta szállását. A hunok után a gepidák fénykora következett, majd az avar uralom, amely 568-tól 200 éven át tartott. A Csongrád-Bakson feltárt, országosan is első avar telep a VI. századból származik. Az avar kaganátus felszámolása során 803-ban (mások szerint 805-ben) a Tiszántúlon is megtörték az avar hatalmat, így a megye területe a bolgár illetve nagy-morva állam peremvidéke lett. Számos néptöredék: avarok, bolgár-török