Budapesti Értesítő, 1944. augusztus/1

1944-08-05 [1876]

f _o_k JL?.^áLSL.^ 5Jftx Bérli n, VIII. 4. / hc / űr. Ahlfeld, a "Daa Reieh" cimü heti folyóirat hasábjain foglalkozik azokkal a vizsgálatokkal, amelyeke^ az európai talajok hozamának fokozására hajtottak végre különböző ipari növényekkel. A szerző elsősorban az olaj ősnövényeikkel foglalkozik. Ezekntk termelését 1939-ig az turóp.'.i országokban meglehetősen elhagyagolták. A háborúban azonban az összes európai államokban fokozódó mértékben termesztették. A középeurópai államokban a mezőgazdáknak mindenekelőtt repce és mák állott rendelkezésére,ellenben űélkeloteurópában az olaj ősnövények termolé.aébon a vehető szerepet a napraforgó és a szójabab vették át, AZ észak-európai állomokban a jellemző olajosnövény a fehér mustár, A repce ? vezető olajoanövény Németországban, a protektorátus területén, a lengyoft. f őkoriaányzóságban, Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában es Svájcban. A napraforgó termelésében Magvarorszdg vozot, utána következnek Bulgária éo Horvátország. Az olajfa Spanyolország, Itália és Görögország legfontosabb olajosnövénye. 33 vezető olajosnövényokon kívül termelnek még szójababot, mákot, kaméliát, fekete éa fehér mustárt, olrjosretkot, sozamot, olajostököt, édci- lupinát, valamint ricinuszt, ^aenkivül növényi olajat nyernek «i tengeri csutkából, e dohánymagból, a parndieeom magjából, a bükkfa arájából stb. E kardosból kipcsolatb-in rá kell még mutatni a len, v kender és a gyapottoriiolósro is. A cikkíró ezután rámutat arr.-", hogy Németországban l$33-ban esek 10.000 hektáron torr.oltek olajos növényeket, mia ma 600.000 hektáron. Franciaországban 1940-ben valamivel több mint 44.000 hektáron, 1944-ben azonban mar 400.000 hektáron tc.v-molnek, Antiikul, hogy túloznánk e dolgot, az európai olajos növények termelésének revoluciójáról bezsélhotünk teh&t. Hasonló a helyzet a növényi rostokat szolgáltató inari növénytermelés terén is, Dr. Ahlfeld hangsúlyozza, hogy a müroéttermelés fokozásán kivul a textilellátás rendkívül súlyos kérdését a háborús évek alatt a rostnöványsk termelésével is igyekeztek megold-.ni. Igy Európában is termelik a gyapotot, fokozzák a len és e. kender termelést s a lent részb-m, a gyapot pótlására is felhasználjál:, a kendert pepiig a tengerentúli kenényrostok helyett dolgozza fal az ipar. Majdnem minden klimatikus 3zemportból alkalmas európai ország megpróbálkozott a gyapott emelései s azt sikeresen fokozni is tudtak. /Bulgáriában 1943-ban 62,000, komlniábm 27.500 és Olaszországban 906.000 hektáron toraoltok gy 'Oototé A folyó gazdasági évben a gyapotültetvényeket jelentősen bovi-otték minden gyapottermelő ourópai országbrn. Romániában éa Bulgáriában például 100.000 hektárra emelték a gyapot vetésterületét. A iontormelős is hasonló ütembon fokozódott. Hogy milyen hagy tért hódított a lentermelés, erre ltoraánia szolgáltatja a legjobb példát, ahol o folyó évben 200.000 hektáron folyik a leht<5rmel6s, / B.-L. /