Budapesti Értesítő, 1944. június/1

1944-06-01 [1872]

ti£_A H_aj^bjij?j^e_r F_r_e_ > m_d_e_n_b_l_a_t w _t a_J^tJL-Li-£ H a m b n r- g, V.31./hc/ A Hamburger Fremdenblatt foglalkozik azaal * a megállapodással, amelyet Stalin és Benesch kötötteki Ennek a meg­állapodásnak az egyik pontja, irja a lap, az, hogy a jövő "szabad*' Csehszlovák köztársaságának a pénze a legszorosabb kapcsolatba ke­rül a Szovjetunió pénzrendszerevei, Az összes gazdasági tapaszt a."Va­tok azt bizonyítják, hogy az ilyen pénzrendszerka^osolatok fenntar­tása előfeltételezi, hogy az illető ország gazdaságpolitikája a leg­messzebbmenő befolyása alá kerüljön annak az országnak, amelynek a pénzrendszere nagyobb gazdasági téren van érvényben. 3 nagyobb gaz­dasági ' súlyt jelent. Ez tehát elég világos bizonyiteka annak, hogy Stalin nemcsak kökéletos politikai befolyást akar a maga szánára biz­tositani, hanem gazdaságilag is "gleichschaltolni" akarnál azt a jö­vő Csehszlovákiát, amelyről Benesch ur és emigráns barátai álmodoz­nak* Ugyanez vonatkozik a Balkán országokra is, amelyekből a bolse­vista imperializmus szovjet köztársaságolcat akar gyártani. Ezek is kénytelenek lennének engedni Stalin ama kívánságához, hogy a "rubel : blokkhoz" csatlakozzanak, s igy tökéletesen a szovjet gazdasági be­folyása all kerüljenek, ami gazdasági rabszolgaságot jelentene* Min­denesetre nehéz .megmondani, hogy,ez .a valutapolitikai kép miként alakulna, mert-e Szovjetunió számtalan átláthatatlan kérdése között a pénzrendszer és pénzpolitika kérdése egyike a legátéáthatatlanab­baknak. Csak annyit lenét tudni, hogy a szovjet rendszer mellett a legtöbb fogyasztási oikk óriási árat ért el, mert ilyen módon lehe­tett előteremteni azt a töméntelen ppnzt, amire a fegyverkezési.iaar boruházrÍFai kerülték. Egyébként a szovjet értette a módját, hogy pór.Kügyi viszonyait elsősorban pedig aranytartalékainak nagyságát éa aranytermeiésót a legnagyobb titokban tartsa* Kétségtelenül Moszkvá­ban nem akarták ószrevennisp hogy a kapitalista .országok ujre bevoze~ tik az aranyalapot, amelyet; saját országukban nem akartak megtűrni; , mert a legutóbbi keletű becslések szerint a szovjet aranytérmelése a világtermelésnek körülbelül egynegyedére lUg, ami körülbelül mog­falel Délafrika évi termelésének. Ha. azonban meggondoljuk, hogy AOff* , lia a háborús .költségek nyomása alatt tényleg "megszabadult" min­aen aranykészletétől és külföldi követelésétől, akkor világossá vá­lik, hogy mennyire kiszolgáltatná joogát a világ az USA és a szovjet imperialista törekvéseinek gisaasági téren is, ha egy szó§ napon kénytelén lenne Amerika valutaterveit e^ogadni.Bár Anglianak^ido/rfc­v:, koronagyarmatait, nagyobb mértókben részesítenék az arany és v*e$i ilapból, mint a szovjetuniót, ameüyet 8, később pedig lo milliárd dollár összegürorterveznek. Az elkövetkezendő valutaertekezlot Boád meg fogja mutatni, hogy hogyan ütköznek egymásba az ellentétes óraokoké /B»E«/ 'Keléin k i, V.31./hc/ A finn bankjegyforgalom május 23-i kimuta­tás szerint 177 millióval II.806 millióra csökkent. /B.E,/

Next

/
Oldalképek
Tartalom