Budapesti Értesítő, 1944. május/2

1944-05-24 [1871]

ff íjj f if jy,i,4« Í u.t.M ?ii!guL§w v . a t ^ fit f _tj_t_ a a c , i a n i 6 j| a i da „ g „ ^ ,,'ff, ,4 t_o^b_b_t_o_rj_m_G_l^f t_e_r_v_é *fc. B o r n, V.23»/ho/ Dr. Wahlon a szövetségi tanács nezőgazdasági termelési megbízottja bejelöntötto, hogy a gabonafélék kivételével 100#-osan végrehajtották a mezőgazdasági többtermelési torvet. A szántók kiterjedése, amely 1919 és 1954 között 209.000 hektárról 1 183.500 hektárra csökkent, a legutóbbi évben már lényegesen nagyobb kiterjedést ért cl és a tervezetben előirányzott területet mintegy 5©00 hektárral léptű felül. A cukorrépát emésztést r háború előtti­nek többszörösére fokozták. Ezelőtt lo évvel a repce és máktermesz­tés R semmivel volt egyenlő, a legutóbbi évben pedig r.ór 2500 hektá­ron díszlettek, caoly területet a most folyó évben valószinüleg meg fognak háromszorozni. A mennyiségi termelép ezzel párhuzamosan foko­zódott. A háború <;lőtt évente átlagosan 800.000 tonna, burgonyát ter­mesztettük, 19A5-b n viszont 1.8 millió tonna volt a betakarított burgonyatermés. A főzelékfélék termelése 25,000-ről, 60.000 vrggon­r- növekedett, asi százalékarányban az előirányzat legnagyobbfoku túllépését jelenti. A svájci tzainnsnarhaállondny visszafejlődésével l^ipcsolatbr.n dr. Wahlen megjegyezte, hogy ez a fejlődési folyamat a szántóföldi termelés kiterjesztése nélkül ir? bekövetkezett volna, sőt a többtemelés erre még; fékezőleg is hatott. Általában megálla­pítható, hogy a többtomelis igen sokat tett az uj kiegyensúlyozott termelési szervezet megteremtésének érdekében. Dr. Yíahlon végül eze­ket mondotta. A tormelos fokozása nemcsak az éhség útjába emelt gát, de korlát a drágulás utján is. A legújabb hetedik termelési időszak célja, hogy kellőmennyiségü burgonyát és főzelékfélét ál­litsunk elő, hogy azok-t újra szabad forgalomban lehessen árusitani. A toj és hústermelést a mostani szinten kell megtartani.Az olajter­melés a legnagyobb figyolnet érdemli. Azért, hogy a mezőgazdasági tormolés fejlesztése erdekében kifejtett erofeszités 63lmiyhulrjon senki som vállalhatja a felelősséget, nert ner. lehet arra ezámitani, hogy közvetlenül a háború befejezése után a bevitel izomnál a kívá­natos mértékbon indul neg. /B.5./ §JL__§«Y_í-i_2 i ^_2_l_2.^_2_^_^_í.S_5-.í-.á-.í!_íi--i fL&JILX .2_í:r §_4_Gl_B_2_^ l_v_i j__e_l > _e__n_t_é_ > s_o 2i _ Zürich, V,23t /hc/ A svájci kölcsönpénztárak szövetsége, amely 3t. Gallenben székel, 1943. évre szóló jelentésében ujre megállapít­ja, hogy a közhasznú takarék és kölcsönpénztárak A<aiffeisen rend­szer/ ujrjr nagymértékben fejlődtek. A mind a 22 kantonra eső helyi pénztárak szóna. 753-ra emelkedett. A mérleg főö3~zcg pedig 599*8 millió svájci frankre bővült. A részjegyek átlagos A.^ÍJ-OP krmatoz­trtása után fennmaradó tiszta nyereség "í.69 millió frankot tett ás vele a tartalékokat 21.77 millióra kerekítették ki. A befolyó pónz­a legtöbb helyi pénztárnál túlhaladta a helyi hitelszükségletet 5a igy a rájukbizott tőkék 57%-át országos jelzálogkötvénybe fektették. Az éviforgalom 1219 /ezt megelőzően 1029/ millió frank volt./B.L 1 ./ t/h

Next

/
Oldalképek
Tartalom