Budapesti Értesítő, 1944. május/1

1944-05-04 [1870]

fgy/ s* « 8 a a r

0. a ij^l ,8 g.y ^ t jar

U g^p d

u és az_UöA^ös^a P o r t o, V» 3* /hc/ A Wallstreet Journal bejelenti, hogy Wa\shingtonban május 9»-én ós szeptember 6,-án érte.kezletot tartanak amelynek tárgya az Egyesült Államok és az Iboroarierikai köztár«? saságok gazdasági együttműködésének szorosabbra fűzése arra az esetre, ha a világgazdaságban nagyobb vá ltozások állanának be. Az első értekezleten a gazdaságí_élot reprezentánsait a másodikon pedig a komdnyok megbízottai fognak eszmeoseréi folytr.c?.-l. Az órtekezeleteknek a jelentőségét, nem szabad alábecsülni,riorc tekintettel a mostani helyzetre a legtöbb Délamerikai országban és Washingtonban is „tisztában vs nnak azzal, hogy veszélyben forog jó szomszédság politikája és hogy a nemzeti gazdaságok lozülhetnének, ha az eszakamerikai háborús ollielyezési p,iao a d'Slamerikai termények előtt hirtelen bezáródnakt Tisztab-n vant k azzal, hogy ezt a piacot a háború alatt mesterséges uton teremtet* tők meg. Ezért arra az esetre, ha ez a piac megszűnnék, nemcsak az esetleges subvenciók kérdését vitatják meg, hanem a vámok igon jelentős leszállításáról is saó van sőt arról is beszélnek, hogy a nyugati féltekén egy általános, legtöbb kedvezményt biztosit^ vámrendszert léptetnek életbe. Ezen túlmenően Washingtonban mindenek előtt azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy meg kellrc valósítani és igenlő esetben milyen mértékben a dólamerikai országok iparosítását, Ezen kívül felvetik azt a kérdést is, hogy mi történjék a trópusi kultúrák fejlesztése érdekében? A Wallstreet Journalnak az a véleménye, hogy az értekezleteknek az az értelme, hogy minden reménységet kikapcsiljon arra nézve,_ mintha az USA garanciát vállalna a nyugati félteke gazdasági Jólétért. Ennek inkább az ellenkezőjére lehet számítani. 12 i/ 4>.§5£YÍ2!__S__^S52ÍM§iJiü^^^YL;Í2l_H_;l-.5i Madrid, V. 3* /hc/ Mint Philadelphiában kitűnt a SzovÍ

étnek a Nemzetközi Munkahivatallal szemben tanúsított elutasió magatartása nem ujkeletü dolog, mint Madridban megállapítják. Moszkva már lS30-ban megteremtette a Profintornt, mint a régi kapitalista alapokon felépült Nemzetközi Munkahivatal ollcnsulyát. Az ipari uuhkások szánára létesített emez alapítást 192^-ban a ICrestintern, a mezőgazdasági munkások számára, 1931-ben a tengerészek internacionálé ja, 1932-ben a kulturimnkások internacionaleja, 1934-ben pedig e bányaiunkások inter nacionaleja követte, ami után még számos más hasonló természetű szervezet is jötc létre. Moszkva miután ezeknek a felvételét 1939-ben elutasították Moszkva most jobbnak látja, ha maga részéről a saját utain halad, /33/