Budapesti Értesítő, 1944. április/2

1944-04-25 [1869]

"VT, Budapest, 1944*április 24. dollár értékű aranytermelés ég a kerek 680 nillió dollár ért' u aranybehozatal nellett az aranyveszteség valójában 732 nillió dollárra rug, 1944 első 7 hetében az aranytartalékok fokozottabb ütenben csökkentek, a csókkenés 200 nillió dollárt tett ki s az aranytartalékok jelenleg 21.8 milliárd dollárra rúgnak. Az aranynak ez a vándorlása elsősorban az ibero amerikai köztársaságok növekvő exporttöbbleteire vezethető vissza. /BE/ í=2t^-é_^_2_1i-£_t_l_2_n d

ni

e

[(

v i

IM

f „*[g

r

„ff„*j &, Pyl.k ft.

,

d é

^t. A

i

ftAX

" SJ^JLí JLL.lLa.S_aj?..!!; ____2-____é ^_2-"YÍIÉSYSÍHÍ22Í22"s. Zürich. iV, 24. /hc/ Az Uj világvalutatervozettel kapcsolatban Washin tonban és Londonban egyidejűleg közlik a hot hónapig tartó szakértői tanácskozások eredményét. Idevonatkozólag jelenti az Exchange Washingtonból, hogy Morganthau pénzügyminiszter előbb a szenálais bizottsága előtt, majd a képviselőház előtt is, s végül fő munkatársával Whitevel együtt riyilatkozott, hogy az uj terv a kötetlen devizagazdálkodás helyreállítására szolgai. Erre a célra alapitják meg a világvalutaalapot* Az Exchange továbbá arról tudósit hogs ez a "világvalutaalap" egyelőre 8 rjilliard. dollárra fog rúgni. Később, ha a többi egyelőre az alap létusitéseben részt nem vett nem zetek is hozzájárulnak az alaphoz, annak összegét 10 milliárd dollár ra fogják emelni. Az egyes nemzetek kvótája a következő : Az USA 2,5 esetleg 2,7. Anglia 1,25 ős a Szovjetunió közöl 1 milliárd dollárról. ;}árul hozzá az alap létesítéséhez* Az alaphoz tartozó nemzetek kvótájuk egy részét aranyban kötelesek befizetni s vagy kvótájuk 25 %-á fizetik meg aranyban, vagy pedig a rendelkezésre álló aranyalapjuk 10 %-át, aszerint, hogy melyik összeg a kisebb. Arany helyett d v;.;a tartalékaikkal is fizethetnek. Az alap intézésében a szavazati •> :okat a kvóták arányában állapítják meg. Az alapba fizetondő kv'c :

; osakis 4/5 többség szavazata alapján lehet megváltoztatni, azciJLCJ az illető nemzet akarata ellenére a kvótát változtatni nem lehet. iv-ii lenben pedig mindén ország felmondhatja határidőhöz nem kötötten e tagságot, Az alap működésének mehanizmusáról jelentik, hogy a trjaís devizákat kapnak saját valutájukért cserébe, természetesen nem I.orlá Ion mennyiségben, A felsőhatár, ha az rlaphoz valameiiy ország kvótájának kétszeresét fizette be saját valutájában. A nagy aranykészlete, felett rendelkező tagok devizaköveteléseik felét nem valutájukban,ha nem alanyban fizetik be. Azok a tagok, amelyek nagy aranytartalékokkal vagy növekvő aranytartalékokkal rendelkeznek, aranytartalékuk no vekodósét felerészben arra kötelesek fordítani, hogy saját valutalukat visszavásárolják az alaptól. Ha egy valutában hiány jelentkezik, a tagoknak átmenetileg megengedik, hogy ebben a valutában a szabad devizaforgalmat felfüggeszzék. Bizonyos határok között az alapot tőketransakoiókra is igénybe lehet tenni. A tagok valutájának felvagy leértékelése lehetséges, azonban csakis az alap tudtával ős C3ai legfeljebb 10 % erejéig. Az egyes tagok közötti devizakereskedelem csakis a hivatalos árfolyamok mellett bonyolítható le. Különben a folyó fizetési kötelezettségeknek devizakorlátozás nélkül lehet eleget tenni. Valuta egyezményt két vagy több tag szintén csak az alap hozzájárulásával köthet. A devizakorlátozások leépítésére átmeneti időt,állapítanak meg és pedig az alap létesítésétől számított 3 évet / B.TÍ. / , / m /