Budapesti Értesítő, 1944. április/2

1944-04-20 [1869]

bank üzletkörének egy részét átvette, újra igen kedvező üzleti évre tekinthet vissza* A_poseni Östbank A*Gr* az 194-3* évben üzleti körébe tartozó területekon tevékenyen és döntően vett részt a gazdasági élet ujjáépitéseben. Ugyanez mondható el a krakói Koirmerzialbank A.G. működéséről is» A kelet és délkeleteurópai államokban nyitott fiókjai a rendelkezésükre álló üzleti területeken keretüknek megfelelően kielégi tő tevékenységet fejtettek ki. ' ri- .?.i Handel3- una Kreditbank A.G. üzleti Összeköttetéseit folyami. >• megerőeithette s alaptőkéjét 1 millió birodalmi márkára enelvi kettőzhette. A pozsonyi Deutsohe Handels- und Kreditbank .A.G. a mult vé folyamán főként a külföldi kereskedelmi üzletek leboir?ol.i>tására fordította figyelmét s ezenkívül a szlovák és a német gazdasági.élet kaposolatainak ápolását segítette elő. A zágrábi Kr<• tisohe Landesbank A.G* a horvát gazdasági életnek volt hitelek! =,j. segítségére* A .bukaresti Rumenlsche Bankanstalt a német rónán $pz~ dasági kapcsolatok kimélyitésén fáradozott s jelentős orecli.;ó-'>yo

v .D ért el* Az athéni Görög-Német Finanszíroz^ Társaság újból igen ? " bevált* A lánderbank Wien A*G,-vel együttesen alapított Süd Bahi A,G

4| amely 12 millió dinárral dolgozik, az eddigi Jugoslavische •Bank belgrádi fiókjának üzletkörét vette át. A budapesti Magyar Altalános Hitelbankhoz a pénzintézetet baráti kapcsolatok fűzik s a két bank viszonya továbbra is barátságos volt* A.bank a német tulajdonban lévő magyar értékpapírok repatriálásában működött közre* A nyugateurópai Handelstrust West N.V* Amsterdam és a brüszsseli Continentale Bank tí.A, eddigi fejlődésüket tovább folytatták; A Deutsch-Südamerikanischo Bank A.G. a délamerikai politikai fejlemények következtében további üzleti korlátozásokat volt kénytelen elszenvedni* / B.E. / üt^J§_I.JLiÍ_,2_i ^JÍ_5_3_y_L-E_§:_£_2..5-.2j£ S s z_o vj, e

ti

tBern, IV* 19* /hc/ A Tat cimü svájci lap közöl egy levelet, amelyét svájci kézmüiparoscarökből kapott és amelyben igen világosan megmondják, hogy mire számithatna Svájc kézműipara, ha olyan irányitotz gazdálkodási rendszert honosítanának meg.mint a szovjeté* A levél többek között azt irja, hogy tudják miszerint a szovjet uralom a kézműiparnak nemcsak hogy nem tulajdonit jelentőséget, hanem azt uteljesen ki is irtotta* A parasztgazdaságokat is zséz százalékig kollektivizálta* Minden svájci kézműves és paraszt amely a maga foglalkozáséban testtel és lélekkel" kapcsolatban érzi magát hazájával soha sem fosja megérteni, .hogy éppen Svájcban bizonyos körök egy olyan államot és annak formáját ideálisnak tartják, amelyben a szabadság és az. ónálló közműves tevékenység ós paraszti foglalkozás svájci fogalmak szerint egyáltalán nem léteznek, nolott ezek Svájcban az élet legjobb javai közé számítanak. /BE/ t/s