Budapesti Értesítő, 1944. március/2
1944-03-18 [1867]
mint például Németországban nár 50 évvel ezelőtt nagyvonalú törvényalkotással valósítottak neg. /BE/ GÖtoborg, III. 17. /ho/ A szövetségesek washingtoni valutaértekezlete, amelyen kezdetben csak Eszakanerika és Anglia vettek részt a White és &eynes féle tervek alapján, amelybe azonban ^aésőbb a Szovjetunió, is bekapcsolódott, Kanada pedig az Egyesült Államok unszolására lépett be, állítólag befejeződésükhöz Kezeled* nok, .mint az északanerikai hírügynökségek jelentik* Alii tó lrr; Anglia feladta a White angol szakértő által védelnozett árnnyal politika elleni harcát, aminek következtében a kiiring szerkód \;u alapján lebonyolítandó nenzetközi fizetéskiegyenlitésre vonatkozó javaslatát is elejtette. Az északanerikai hírügynökségek utalnak arra, hogy a tárgyalásoknak ez az eredménye.elsősorban a: Szövi c" 1 "unio súlyának következtében jött létre, amely mint nagy aranytőr olő a tárgyalásokat a White fele terv javára befolyásolta. Mintk: y Kanada_a maga saját valutatervót is a legmesszebbmenőén össz hangba hozta az északamerikai kívánalmakkal az angol Keynes féle tervnek semmiféle kilátása sem volt, amiből aztán az angol bizottság levonta a szükséges.következéseket. Ez azt.nelonti, hogy az aogclamerikai hatalmi versengés ez esetben is Anglia tökéletes vereségével végződött, ami pedig azt jelenti, hogy a szövetségesek esetleges győzelme bekövetkezte esetén Anglia külkereskedelmének ' háború utáni kilátásai és ezzel Anglia puszta fennmaradásának az alapjai is lényeges.sérelmet szenvedtek. /BE/ 9 a d r i d, III. 17. /hc/ A paraguayi kornány argentínai mintára szövetségbe akarja tömöriteni az ország hústermelőit. Ez a szövetség felerészben az állam megbizottaiból, felerészben pedig a szarvasmarhátenyósztőkből állana és feladata a hazai hústermelés felkarolása lenne. /BÉ/ ^é_n_é js_e_t b_ij5_t_o_s J._t_á_s_i s_z _a Jjjgjj h_á_b_o_r_u_s t_e _1 j}_e_s JL _t _n_é_n_y_e__i JSf Karlsrnke, III. 17. /ho/ ,A biztosítási birodalmi főcsoport fő ügyvezetője a Karlsruhei Életbiztosító Társaság gyűlésén nyilatkozott a német biztositási szakma háborús teljesítményeiről. Kijelentette, hogy az államvezetés a biztosításban a nemzetgazdaság egy igen fontos segédágazatát látja, ugy hogy a biztosítási szakma háborús feladatai a bókéhez viszonyítva íaajdnon minden részükben lényegesen bővültek. Mindennemű kárnak gyors és^nagyvonalú rendezése igen nagy lelki benyomást gyakorol ugy a néprcj mint a gazdasági életre. A biztositási szakma teljesítőképessége