Budapesti Értesítő, 1944. március/1

1944-03-08 [1866]

szüksége külföldi tőkére, hogy iparát és mezőgazdaságát* "holyreállithassa" s köloaönre is azért van szüksége, hogy fajtiszta tény én zállat okot szerezhessen be, trágyát vásárolhasson ős könnyitsen az akut áruhiányon. Mr, Ganpoll arra a kérdésre is megfelel, hogy nivel lehetne biz* tositani a Szovjetuniónak nyújtott nagyosszegü hiteleket. Ránutat ugyanis arra, hogy a fa az a nyersanyag, amivel a szovjet az inportok fizetését ős a kölcsönök törlesztését már a háború befejezése után azonnal megkezdhetné. Ezenkívül aranyat is exportálhatna, mert a Szovjetunió "mértékadó körök véleménye szerint" a világ második legnagyobb aronytermolője, s ezt annál inkább megtchotné, mert a Szovjetunió támogatja ez USA pénzügyminiszterének ama ter- . vét, hogy az aranynak állandó értéket tulajdonítsanak az egész világon, E figyelemre méltó engedmények után Ganpell nlndenesetro kifejezi azt a véleményét is, hogy a szovjet búzaexportja sohasem fogja elérhetni régebbi jelentőségét, mert ha a szovjet régebben több Ízben is exportált búzát* tulajdonképpen sohasem voltak exportfeleslegei, B a közeli Kelet búzaszükségletének csekély hányadát sem tudná ellátni. A "Háború ós munkásosztály" azonban azt ir* ja. hogy "Oroszország nem teljesítette kereskedelmi kötelezettségeit". Annak, hogy a szovjet be akar kapcsolódni a nemzetközi ko reekedelembe, egyik legerősebb jele az az egyik USA Jelentőabon foglalt utalás, hogy a Szovjetunió bizonyos nemzetközi olajkordéaekben mint ki8érleti léggömb azzal a követeléssel állott cl", hogy évenként 20 millió tonna nyersolajat kivan exportálni, lu cs a hlr valónak bizonyul, kitűnik, hogy a Szovjetunió szabadkozot akar az olajexport terén, azonban korántsem jelenti azt. hogy vallóban ilyen óriási neunyiségü nyersolajat tényleg exportálna is, A háború előtt az egyik nemzetközi buzakonferencián a szovjet negbizottai rendkívül magos exportkvótát követeltek Oroazorazag számára k

azonban a szovjet a konferencia után mégiB azonnal búzát inporIt, Az USA jelenleg haoonló tapaaztalatokat szorzott a igy itt az ideje, hogy megfontoláa tárgyává tegyék, miazerint ez normális következmény. Azonban a szovjet exportkivánaágai magukban foglalják az importkivánalnakat ia, A azovjet az exportlehetőségek után nem igen érdeklődik, A múltban minden más állomnál erősebb mértékben az importot tekintette a külkereekodelen valódi hasznának a az exportot csak az inport megfizetésére azolgdló nódazerek ogyi«v

f * kének iBnerte el a e tekintetben nem tett különbségot az arany és a többi exportra kerülő árucikk között, / B.E, / i^lZ-^5-yt§i^i_Í^Y§nozuela £_a_z_d_a_3__á_g_i k_i_h_a_3_z_náláao^ Genf, III. 7, / hc / Kaiser, az ismert USA nagyiparoa az United Presa :j elöntése szerint egéazen nyiltan Venezuela kinéletlen gazda* sági kiaknázása nellett nyilatkozott. Kijelentette ugyanié, hogy Venezuela ipari fejlődéaéhez az USA fogja a gépeket es a tehnikuookat azállitani a ezért oserébe piaaot teremt magánok a készáruoikkek elhelyetéaóre éa a fontoeabb nyerBonyagok beszerzésóro. Ve* nezuelában jelenleg azon fáradoznak, hogyan lehetne az ipart a leggyorsabban a legmagasabb teljesitnényre felfokozni s ezeknél a kísérletezéseknél a háttérben az USA keze dolgozik, / B,E« / / n /