Budapesti Értesítő, 1944. március/1

1944-03-07 [1866]

Oslo* III« 6, / ho / A norvég sajtó egyik cikkében a norvég mezőgazdaság fokozásának és az árak stabilitásának biztosítására hozott fáradozások eredményességéről ir. A cikk megállapítja, ho^.y 1940 óta a norvég kenyér-, liszt- és margarámárak és 1941 óta a hal- és a húsárak nem változtak, Ezeket a mezőgazdasági kulcshelyzete árucikkek állandó árát a norvég mezőgazdaság egészségéé rentabilitásának biztosításával érték el, A koraány azáltal, hogy a mezőgazdasági termékek árát 65 százalékkal s ezzel szemben a mezőgazdasági üzeni anyagok árát csupán 43 százalékkal emelte gyakorlati segitséget nyújtott a háborúban a norvég mezőgazdaságnak, amely a norvég őstermelőket nem csak abba a helyzetbe hozta,hogy Üzemüket a termelés fokozásának szolgalatába állíthatták, hanem még adósságaiktól is saját erejükből szabadulhattak meg, 1942/43ban az állam 193,1 millió koronával segített a norvég mezőgazdaságon, mig 1939/40-ben az állami segitség csupán 18,8 millió koronára rúgott, A takarmanyoellulozéra az állam a segélynyújtás kertében a folyó gazdasági évben 24 millió koronát adott ki. Természetesen az állam áz áretoppal egyidejűleg a,bérüket is stabilizálta* Belátással volt azonban arra, hogy bérjavítást engedélyetzett azokban a gazdasági ágazatokban, amelyek különleges hadifoladatokát végeztek el s Így a bérpótlékot kiérdemelték. Az állam gazdasági politikája ma a népképviselők bizalmát élvezi, mert a oélok követésében egyöntetűen járt el» Ez a bizalom megnyilváuu! abban is. hogy a takaráköoezogekkel rendelkezők szívesen fekt ;ti be pénzüket államkölcsönökbe, így pélfául az előző évben kibocsátott 300 millió koronás kölcsönt; amelyet elsőbb a bankok- takarékpénztárak és biztosítók konzorciuma jegyzett, későbben maradéktalanul lejegyezte a nagyközönség, / B»E* / gj^_A_n_t_o_n ü_n_c_k_e_l_l sz_u_l_o_t_é_s_é_n_e_ k l00._»ik Essen, III, 6, / ho / Márylus 5.-én volt Anton ünckell születésének 100,.évfordulója, akinek neve a legszorosabban egybeforrt Emil Kirchdorfén kivül a rajna-vesztfáliai szénszindikátus megszervezésével,- Unckell fiatalkorában tapasztalhatta, hogy a • gátnélküli verseny milyen nehézzé tette a rurvidéki szénbányászat ts mékeinek elhelyezését ée az egyte bányamüvek rentabilitását s eaért már i$en korán előharcoe Vvá vált a szindikátusi gondolatnak SS a.piac nagyobb stabilizálásának, Állandóan sikra szállt ezért a gondolatért s fáradozását 1090-ben koronázta b'Jször részleges j siker, amikor sikerült megalapítania a Dortnunde.K Kohlenverkaufsverein részvénytársaságot. M ajd sikerét betetőzhette Emil Kirohdorf-. fal együtt, akivei barátilag együttműködhettek, amikor 1893 február .16* -án megalakult a Raina-Vesztféllai Szénsziníikátue, anelynek a megalakulást követő eisŐ 10 esztendejében üzletvezetője is í volt* Ünokell 1904-ben halt el Karlsbadban. de még ugyanebben az évben nehéz munkával megujjitotfca a szánszindikátust, / B.E* / / « í