Budapesti Értesítő, 1944. március/1

1944-03-14 [1866]

r__a._d_i._o b_e___________ Berlin, III, 1$. / hc / Walter Punk, a német Birodalmi Bank elnöke, birodalmi gazdasági miniszter, szombaton este a nagynémet rádióban beszédet tartott "U n s c r G e 1 d

M / a mi penziónk / oin alatt. A birodalmi miniszter többek között kifejtette azt is, hogy a német gazdasági élet háború alatti hatalmas teljesítménye csak azáltal vált lehetségessé, hogy a gazdasági politikát a nemzet szociális ós politikai elettörvényeinek vetették alá, A német pénz is ezeknek a törvényeknek van alávetve* Ez az egyetlen oka annak, hogy a német valuta a háború alatt is megtartotta vásárló erejét a érteke stabilizálódott, s ez a jelenség valóban példátlan a történelemben* A német pénzt megszabadították a nemzetközi bilincsektől s a devizatörvényekkel elzárták a külföldi behatásoktól. Az igazságos értékviszony fenntartásának a német pénz stabilitása egyik első feltétele • Ha megszűnnék a nagyobb jövedelmekkel járó fokozott teljesítmény ingere, az egéss gazdasági és trásadalmi élet alól kicsúsznék a talao* A német pénz nem egy bank értékmegjelölése, hanem a német munka értékének címlete.' A németek természetesnek tartják, hogy a létfontosságú árucikkek ijíra a háború alatt nem^változott. Hogy ebben a tényben menryi gazdaságpolitikai és szociális teljesítmény nyilatkozik meg, csak akkor látjuk be, ha megfigycl^iU:, hogy^az ellenség táborában a háború folyamán az árak minden területen állandóan emelkedtek, s ennek következtében tartós bórhareo, ea, sztrájkokra s más egyéb természetű szociális zavarokra került sor s ezek viszont minduntalan érzékenyen gátolták a termelést. Természetes dolog, hogy a háborúban nem vásárolhatunk meg mindent tetszés szerint, mert a háború alatt csupán a hadifontosságu igar dolgozik, azonban a németeknek alkalmuk nyilik: arra, hogy pénzüket értékállónak tudva fclretehetik, hogy a háború győzedelmes befejezése után annál olcsóbban ós jobb árut vásárolhassanak* A miniszter ezután annak a kérdésnek taglalására tért át, hogy nem fogja-e az állam egy szép napon igénybe venni a német lako3D.lg takarékbetéteit abból a célból, hogy azzal a háborús adósságait tör«» lessze. A válasz erre a kérdésre egyszerű és világos : az állam ezt tenni nem fogja, mert az államadósságok törlesztésére nincs szükső'ge a takarékbetétekre. De nem is szabad megtennie, mert szavát adta a takarékoskodóknak, hogy megtakarított pénzük nem fogja értékét veszíteni. De ezen tulmenőleg az államnak a legnagyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy a háborúban megtakarított összegeket a béke ópitő munkájára használják fel lakosai, hogy abból pótolhassák a háborúban tönkrement vagyont, különösen pedig érdeke az, hogy ez a pénz rendelkezésre álljon az elpusztított nemet otthonok újraépítésére, a^mezőgazdasági, ipari és kézműipari befektetésekre, amikor majd a háborús termelésnek békebeli termelésre való átalakítása lesz soron. Az állam hadiadósságairól a következőket mondotta a minisztor : az adósságokat csakis munkával lehet kifizetni, ha ninos meg annak a lehetősege, hogy ezeket az adósságokat részben, vagy egészben törültessük. Az államraison tiltja azt meg, hogy az adósságok törlesztése olyképp történjék, hogy az megingassa a cdzalmat, a fegyelmet és a rendet, tehát megrázza az egész társadalmi és gazdasági életrendet* Az állam hadiadósnágait tehát az egész nép egyetemlegesen / n /