Budapesti Értesítő, 1944. március/1

1944-03-01 [1866]

nyereségből a 110 nillió márkás régi alaptőke 9*9 %-os osztalékot kap. Az uj részvények majd csak 1944-fe.en kapnak osztalékot, /B3/ K o-p e n h á..g a, .1., 29. /hc/ Az itteni Landmans Bankén 1/'" ~'9«9 /1942-ben 5*7/ millió korona üzeni felesleget.ért él, A ti creség növekedése részben a kötelezvények árfolyamenelkedósénd- tudható be, azonkivül már leirt 2.1 millió korona értékű követelés folyt be. Változatlanul 6 %-os osztalék mellett az árfolyamszabályozó alap 2 milli. az adóalam 2.4 millió, a tartalékalap 2.2 millió koronát kap, mig 2,1" millió koronát uj számlára vezetnek elő, /BE/ i2»/j^J._aj2jLŐ_k_é Jb e_n_e_l__a p l

iM

a^a

r t

Tr

a

t t i n

. a

». ,flea Párizs, i

r

, 29* 7hc/ A Belga Sooietá Finanaiere des Oaout# choutcs érdekkörébe tartozó Plantations des Terres liouges alaptőkéjét 100,000 darab uj 100 "frank névértékű részvény kibocsátásával 110-ről 120 millió frankra eneli. A részvények 425 frankos árfolyanon kerülnek kibocsátásra. Az 1.1 millió dasab részvény 90*000 darab uj részvényre tarthat igényt, mig a többi J..O.000 darab uj részvény az élvezeti jegyek tulajdonosai számára van fenntartva,/BE/ 43«/_A be „Ijj,;^ u n

ui

ft n_é_n_e_t ker_e_sk

w

ede_l_n

i

_i - k_a_n_ar_a k^öjs^g^Ji^lj^s^e^ B r ü s szel, II, 29. /hc/ A belgiumi német kereskedelmi kamara közgyűlésén Gundlach elnök hangsúlyozta, hogy afc elmúlt év még szorosabbá fűzte a kamara és egyes cégek viszonyát. Dr. Gieséler a.kamara ügyvezetője jellemezte a kamara befolyását Belgium gazdasági életének fejlődésére és kijelentette, hogy az az erős változás, amelyen a belga gazdasági elet az elmúlt években átment, természetszerűleg maga után vonta a kamara működési területének lényeges kibővítését./BE/ 44

./ By á ^

..

^

Ip^jL^,?-.^.^?.!*.? a & ,fc <*„!,* ő.ldt ó_l - t$JLÉ>- - • % ü r i c h

t II. 29. /hc/ A svájoi szállodások egyesületének igazgatója előadást tartott, amelyben újra kifejtettéi hogy Svájc szállodaipara a külföldtől függ, A svájci szállodaioarnak az a része, amely kizárólag az idegenforgalomra van beállitva 1939 szeptembere óta a nai napig kereken 500 nillió svájci frankot veszített. Ehhez járulnak még azok a hiányok is, amik abból keletkeztek^ hogy elmaradtak a külföldiek egyéb svájci kiadásai, ugy hogy a svájci szállodaipar egész elmaradt bevételét 1 milliárd svájci frankra lehet becsülni. Ennek következtében a svájci vendéglátó ipart állani segitséggel kell talpraállitani. Elsősorban ebból a • szempontból természetesen a tulajdonképeni idegenforgalomra berendezett szállodák jönnének tekintetbe, amelyek adósságai kereJ-» / r-t