Budapesti Értesítő, 1944. február/1
1944-02-04 [1864]
Y. Budapest,1944, február 3« 18,/^A_hindu_n_Ő_k b_á^n_y_a_n_u^n_k_á_^_á_r_ó_l i _ Z ü r i c h, II. 3, / hc / Az indiai- szakszervezetek kongresszusa határozatilag tiltakozását jelentette be a hindu nők oányamunkás okként valé alkalmazása ellen, / B*E»/ ^á_r_ő_li Genf, II* 3, / hc / Londoni jelentés szerint a Times cikksorozatban foglalkozott a brit külkereskedelem jövőjével. A cikksorozat megállapítja, hogy a világ külkereskedelme 1914 óta általában véve zsugorodó tendenoia^u, Majdnem minden állam növekvő mértékben eszmélt rá saját magára s egyre azélesebb alapon kísérelte meg, hogy szükségleteit saját eszközeivel fedezze. Ennek a helyzetnek megfelelően változtatni kell Anglia jövőbeli külkereskedelmének magatartásán is, 1914 előtt Nagybritannia fizetési mérlege olyan nagy többletet mutatott ki, hogy annak ingadozásai a totális espor£hoz mérten az országra nézve nem voltak életbevágó jelentőségűek, Akkor még osak arról volt szó, hogy a külföldön kevesebb bagy több tőkét helyez el Anglia, A két világháború közötti évtizedekben a brit export főfigyelme arra irányult, hogy az export is egyik módja a munkanélküliség leküzdésének* A külfölddel szemben mindkét álláspontot fel kell'most már adni, Angliának a Jövőben azért kell exportálnia, hogy megfizethesse exportjával a létfontosságú importot* Ez az uj helyzet azonban megköveteli^hogy az exportüzletben térjenek el azjeddigi tradícióktól, A XIX, században Anglia anyagilag elég erős volt ahhoz, hogy exporttevékenységét csak bizonyos árucikkekre koncentrálta s a többi árucikkek exportját átengedte ^más országoknak s bizonyos területeket is versenytársainak engedett át, Ilyen módon váltak bizonyos iparágak Angliában exportiparágakká, elsősorban a textiliák. a szén és a hajóipar* Ez a három .»ikk tradicionális angol iparoikk, A húszas és a harmincas évek világválságában éppen ezért kerültek ezek az iparágak is válságba s a legsúlyosabb mértékben szenvedtek a munkanélküliség következtében, nig végre ezt a vonalvezetést is fel kellett adni. Az angol export összetétele azt mutatja, hogy viszonylagosan visszaesett az egyszerűbb és csekélyebb értékű árucikkekben a külföldi piacok kereslete, mert ezeket az ipari termékeket a vevő államok maguk is termelik, ezzel szemben megfelelően emelkedett a kereslet nagyértékü, korszerű és speciális iparcikkekben, Angliának tehát erre kell a Jövőben iparát boállitania, gyorsan kell alkalmazkodnia a forradalmi viszonyokhoz s tehnikailag is lépést kell tartania a termelés fejlődésével. Különleges exportiparok létesítéséről azonban a jövőben szó sem lehet* Osak egy lehetőség van. a feltalálás szellemét fokozni kell s uj exportlehetőségeket kell így teremteni. A Times cikksorozatát azzal zárja, hogy egyetlen utja van annak, hogy Angliából újra exportáló állam legyen s ezen az uton haladva meg kell unjitania egész iparát, ki kell kü- , szobölnie az elavult termelési módszereket, le kell bontania a régi elavult üzemeket, fejlesztenie kell és ki kell használnia a tudományos kutatások eredményeit és olyan árucsoportok gyártására kell koncentrálnia erejét, amelyek a bennük fekvő munkaérték következtében Hagy nyereséggel adhatók el a külföldi piacokon, / B*E» / V*' / n /
