Budapesti Értesítő, 1944. február/1

1944-02-03 [1864]

nyegette, hogy vegye le a műsorról az angol híradót, különben no.x kap többé északamerikai filmeket, k képviselő kijelentette, hogy ha- a szinház heti híradót akar hozni, csakis északamerikái Mraook közül válogathat. A portugál folyóira-fc azzal fejezi be cikkét, hogy az eu­rópai anyag, az európai tehnika, az európai film és az európai nüvász ne féljen az USA-val való versenytől s azt tanácsolja, hogy az USA fél­re nem ismerhető boykottjánal a leghatározottabban szálljon szembe az európai filmip,\r* / B.E* / 2i^JL5~S_i_i_ÉJ2_SJ5 £_£_iJí£_2-5_£_£_É-^JL3 k_o_n_v^o_r^ •ziós "kölcsönt..­Bern, II. 2. / hc / Iiondoni jelentés szerint a brit pénzügyminisz­térium a lehető legkorábban, azaz 1944 május elsejére mondta fel az 5 %-os brit államkölcsönt, amely a konverziós kölcsönök között az utol­só ilyen nagy kamatozású kölcsön volt, s amelynek kötvényeiből még 318 millió font névértékű kötvény van forgalomban. A kötvények kicse­rélésére a ki'^ostár ajánlatot nem tett. azonban a kötvénytulajdonoso­kat felhívta arra, hor-y visszakapott pénzüket sürgősen helyezzék el egyik vagy másik hadikölcsön kötvényeibe. Miutáa a kincstár az utolsó hejiap folyamán már 200 - 250 millió font értékben visszavásárolta a kömrányek nagy részét a piacokon, legfeljebb 70 - 120 millió fonttal likvitlálhatda az egész kólosönt s tekintve, hogy a kötvénytulajdono­soknak más .tőkebefektetési lehetőségük nincsea, valószínű, hogy jórészt hadikölcsönkötvényéket fognak vásárolni. Erjaek következtében számítani kell a londoni kölcsönpiac megszilárdulására is. A nevezett konverziós kölcsönt 1929-hen és 1930rban bocsátották ki. részben készpénz ellené­ben részben pedig 5,5 és 5 százalékos régebbi kölcsönök konverziója fejében. / B.E./ §t/_Qs.,l^.{í_k_e__n_t_l_k a_z­JJSA-ban_a­v_a_j > f _e_^a_d_a_s_J_^ t. Madrid, II. 2. / h.c / Washingtonból jelenti az BEE, hogy az USA kormánya a Vc£, fejadagját,a tavalyi adaghoz képest 1/3 fonttal csök­kenteni rendelte el. /B.E./ A ÜB_e__r_l < _i_n_e_r B­ö_5^s_o_n_z_e_i_t_u_ i n_g2 a_Jc_ö_l_c_s_ön = á-§,Jb^_rJL_eJbJb_ö_r_y_^ B e r 1 1 n, II. 2. / hc / A kölcsön és bérlettörvény alapján történő áruszállítások rendszerének fejlődéséről ir a Berliner Börsenzeitung "A hüvelykszoritó" cim alatt. A cikkben megállapítja, hogy Roosevelt elnök a kölcsön ós bérlettörvény hatályba lépésének napjától, azaz * 1941 március 11.-től kezdődőler az USA hivatalos hadbalepésének idegé­ig nem kevesebb mint 13 milliárd dollár értékben adott, kölcsön és bér­leti meghatalmazásokat s igy több mint felével nagyobb összegű hitelt nyújtott a szövetségeseknek, mint 1914/18-ban. Ennek a törvénynek leg­nagyobb haszonélvezői eddig az angolok voltak. A kölcsön és bérlet­tÖrvény alapján eszközölt szállításokból az első harmadfél év alatt a 15.2 milliárd dollárra rugó összes amerikai szállításokból 6,9 mil­liárd dollár értékű szállítás esott ©gyedül Angliára, azaz a szállítá­sok 45 #-a, mig a Szovjetunióra 25 % és a többi országokra összesen 30 % esett. Időközben azonban az USA újra átállította külkereskedel­mét és pedig a kölcsön és bérleti rendszerről a közvetlen elszámoláson alapuló áruszállításokra tért át» A kölcsön ós bérleti jegyzékről bi­zonyos területeket! teljesen töröltek. Csupán a Szovjetunióval szemben / n /

Next

/
Oldalképek
Tartalom