Budapesti Értesítő, 1943. december/2

1943-12-30 [1862]

hogy elsősorban saját maga iparkodjék a munkanélküliség leküzdé­sére alkalxiaB rendszabályokat hozni, nint például hogy a munka— idő csökkentését és az üzenek szüneteltetését halasszák az aravási időre. lakótelepek épitése az egyes vállalatok részéről saját nun kásáik felhasználásával, olyan közmunkák végeztetése, .amelyekhez ­nincs szükség külföldi nyersanyagokra. A pénzügyi oldala ennok a pro gr nr innak általánosságban még nem tekinthető megoldottnak. A munkaszerző progrannon az a legfeltűnőbb, hogy a mostani terv­gazdálkodást hosszú időre szándékozik rögziteni és igy gyakorla­tilag eltér a gazdasági liberalizmustól. /B.É*/ B r ü- s s z-e 1, Xll, 29." /hc/ Belgiumban a háborús körülmények hatása alatt és az illetékes szakkörök támogatása mellett a kony­hakertészet, amely a háború előtt mindössze néhány száz hoktárra terjedt ki, igen jelentős fejlődésnek indult. Az illetékes helyek száiűLtRoai szerint a belga konyhakerti vetőmagvak termesztése kereken 75 ü hektáron folyik,' amihez még a beviteli tartalék is járul, hogy a vetómagpiac rendszeresen ellátható legyen, amely normális árak mellett teljesen egészségesnek tekinthető. A Mező­gazdaság és Élelmezés Nemzeti Testületének konyhakertészeti főcso­portja által hozott rendszabályok alapján a vetőmagtermesztés kü­lönösen Huy Furnes és Termonde környékén emelkedett jelentős mér­tékbon, mig a Polder területeken az utóbbi években kűlönöaon a vetőburgonyagumó minősége fokozódott és megizmosodott a külön­legességek termesztése. A belga mezőgazdasági politika egyik főcélja abban rejlik, hogy a konyhakerti magvak termesztésének ezt a háborús fokozását a békeidőkben is megtartsák, hogy ilyen módon Belgiumot fügrjotleniteni lehessen a külföldi beviteltől. /B.É./

Next

/
Oldalképek
Tartalom