Budapesti Értesítő, 1943. november/1

1943-10-31 [1859]

£5 annak a kívánságnak megfelelően, hogy a kölcsönös árucserét le­hetőleg fokozzák* Minden okunk megvan arra, hogy a tárgyalások •* szerencsés befejezését remélhessük, mert mindkát részről megnyil­vánul a kölcsönös jóakarat* / g*É» / í£tZ_!íiiS§_?í!S2^ü5_&5_§íM?4 .tőzsde^ Athén, X» 30é / hc / Átmeneti szünetelés után az athéni tőzs­de újra megnyílt• Működése ujrafelvétele előtt törvényes rendclko­zésekkel gondoskodtak arról, hogy a nemzetgazdaság szempontjából • káros spekulációs manővereket meg lehessen akadályozni* / B.S* / I s z t a n b u 1, X> 30» / hc / A Madrasbau megjelenő "The Hindu" cimü újság vezércikkéből értesülünk arról, hogy Indiában általános­nyugtalanságot okozott az' "Economist" és több más brit pénzügyi " lapnak ama megállapításai, amelyek India sterlingkövetelései fel-" használásával kapcsolatos kérdésekre vonatkoztak* A lap szerint az angol pénzügyi újságok több kevesebb nyíltsággal Írnak arról f hogy India a mostani háborúban szállításaival szerzett angliai sterling­követeléseit nem használhatja fel szabadon, például nem konvertál­hatja a követeléseket dollárkövetelésekké, hogy ilyképpon az USA­ban vagy más országokban megvásárolhassa mindazt, amire Indiának szüksége van, hogy a háború után felépíthesse gazdasági életét. Ép­pen ellenkezőleg van. mert ezeket a követeléseket Anglia - ha egy­általán sor kerül törlesztésükre - csokis angol szállításokkal tör­lesztheti s a szállítások mennyiségét és milyenségét is Anglia foci­ja saját belátása szerint megállapítani. Az indiai lap meg is jegy­zi, hogy ezek szerint India .angliai követeléseit bef agyottaknalc lehet tekinteni, mert hiszen India azt nen használhatja fel saját érdekében saját belátása szerint. "A legjellegzetesebb azonban ­irja az indiai újság - ennek a lépésnek megindokolása, amely ólorJ: fényt vet az adós Anglia karakterisztikus gondolkodásmódjára." Ang­lia ugyanis azt állítja, hogy ennek a követelésnek nincsen erkölcsi alapja, mert az Economist szerint ennek az összegnek legnagyobb ros­szét éppen arra használta fel Anglia, hogy a háborút távol tartsa /V/

Next

/
Oldalképek
Tartalom